A farsang

Busójárás

A farsang Vízkereszttől a húsvéti böjtig tart,tulajdonképpen egy nagy télbúcsúztató ünnepségsorozat.

Csúcspontja az utolsó három nap.

Ilyenkor rendezik a karneválokat Velencében és Rióban,

itthon a mohácsi busójárás a legnagyobb farsangzáró esemény.

El kell űzni a halált, az ártó erőket, a hideget.

Zajos mulatságokkal kell elkergetni a gonosz szellemeket,akik el akarják gyengíteni a Napot.

A farsang ételei

Megettük a sonkát, a kolbászt,

a sok káposztát és a pogácsákat.

A kocsonya is tipikus téli/farsangi étel

pálinkával és borral kísérve természetesen.

Fogyott a baromfihús és a kelt tészta is.

Gyakran készítettek rétest is,ha jól nyúlt, szerencsés év várt a családra.

A farsangi étkezések alapvető étele a fánk, más néven pampuska.

Mágikus erőt tulajdonítottak neki,amelyik házban fánkot sütöttek,

annak nem vitte le tetejét a vihar.

A töltött káposzta sem kerül böjt alatt az asztalra

Farsang farka

Farsangvasárnap, Farsanghétfő,Húshagyó Kedd, ezek a napok zárják le a farsangot,és mindegyikhez más-más néphagyomány kötődik,

melyek többségének természetesen vangasztronómiai vonatkozása is.

Farsangvasárnap

További elnevezései például:

csonthagyóvasárnap, sonkahagyóvasárnap.

Piroskavasárnapnak is nevezték egy piroska nevű kalács után.

Tipikus étel volt a tyúkhúsleves és a töltött káposzta

és megjelent a cibereleves is,mely már a közelgő böjt előhírnöke.

A legények ilyenkor kalapjukra tűzték a kiválasztott leány bokrétáját.

Rengeteg eljegyzést tartottak ezen a napon,és az esküvők is gyakoriak voltak.

Cibere

A cibereleves ősi savanyú leves.

Búzakorpát forráznak, és megfûszerezve

3-4 napig kenyér belével megsavanyítanak.

Később kásafélével főzik, majd tojássárgájával és tejföllel habarják,

reszelt tormával tálalják. Ismert még a szilvacibere,

mely aszalt gyümölcsökből készül.

Farsanghétfő, asszonyfarsang

Húshagyóhétfőnek, böjtelőhétfőnek is hívják.

Az asszonyfarsang napja is ez,

ilyenkor az asszonyok szórakozhattak a pincékben,

mulathattak féri módra, ihattak korlátlanul.

Egyes helyeken szokás volt, hogy a nők férfiruhába öltöznek,

este pedig zenés-táncos macskabált tartottak,

szigorúan csak nőknek.

Előre elkészített ételeket fogyasztottak: pogácsát, sonkát, fánkot.

Farsanghétfő után tilos volt az esküvő, tánc és vigadalom,

így az asszonyoknak ez az utolsó lehetőségük mulatni.

Túróval töltött fánk

Húshagyó Kedd, a farsang utolsó napja

Madzaghagyó keddnek is hívják,

mert ilyenkor kell elfogyasztani a madzagon lógó étkeket,

a jó sonkákat, kolbászokat. Ilyenkor temetjük a farsangot

és égetjük a szalmabábukat vagy koporsókat,hogy lezárjuk a farsangot és ezzel a telet.

Konc király és Cibere vajda

Ilyenkor csap össze Konc király és Cibere vajda.

A Cibere vajda a böjti ételt a ciberét jelképezi,

míg Konc király a farsangi időszakban sokat fogyasztott húsos, zsíros ételeket.

Az összecsapás Vízkeresztkor és Húshagyó Kedden történt,előbbin Konc, utóbbin Cibere győzelmével végződött.

Hamvazó Szerda, kezdődik a nagyböjt

Névváltozatai:

szárazszerda, böjtfogószerda, böjtfőszerda,

ez a nagyböjt kezdete.

Ilyenkor hamut hintettek a hívők fejére és homlokára,hiszen „porból vagy porból leszel, a porba visszatérsz”.

A mise után a pap szentelt barka hamujával rajzol

keresztet a hívők homlokára.

A néphit szerint, aki hamvazkodik, azt elkerüli a fejfájás.

Tipikus étel a krumplileves bodaggal,mely egy lepényféle, cigánykenyérnek is hívják.Torkos Csütörtök, avagy zabáló csütörtök

Tobzódó csütörtöknek is nevezik.

A negyven napos böjtöt már a második napon felfüggesztették erre a napra,hogy megehessék a farsangról megmaradt ételeket, fánkokat.

Húsvétig a kiadós étkezések tiltólistán voltak,

tehát ez volt az utolsó lehetőség a torkoskodásra.

Egy mondás is járta:

"Inkább a has fakaggyon, mintsem az étel megmaraggyon".

Húshagyó Kedden elfogy a kolbász

forrás: mindmegette hu