Számos ifjúsági könyv és állattörténet írója.

A számos ifjúsági és állattörténet írója 1900 Január 25. én született a Somogy megyei Göllén.

Apja Fekete Árpád szívós, szorgalmas, megbecsült férfi volt, tanító és iskola mester volt. Apjával ellentétben édesanyja,Sípos Anna melegszívű, gyengéd és nyugodt természetű ember volt.

Ahogy az annak idején szokás volt a kis Fekete Istvánt sem kerülte el apja vesszője. Se nem dédelgette, se nem csókolgatta fiát, ami gyűlöletet ébresztett apja iránt, csak később értette meg, hogy apja tisztességes és talpraesett embert akart belőle nevelni, aki nem a szélsőséges utakat követi, úgymond " nem az iszákosok és csavargók körébe kerül bele".

Az elemi iskola első 4 évét a helybeli iskolában végezte el, ahol apja volt az igazgató. Ezután apja úgy érezte, hogy változásra van szüksége a családnak, ebben talán az is közrejátszott, hogy született 3 lány testvére is, de a fő érv ami a költözés mellett szólt az hogy minél iskolázottabbak legyenek gyermekei. Így kerül Kaposvárra a család.

Az ifjú Fekete István elkezdi itt a Gimnáziumot, azonban tanulmányi eredményei nagyon gyengék voltak. Így szülei beíratják a polgári iskolába, ahol már helyrezökkenek a tanulmányi és közösségi problémák.

Kitör az I. világháború, ekkor az első kereskedelmi iskola hallgatója lesz. A városi életmódot sehogy-sem tudja megszokni. Vágyik vissza az erdők, rétek, mezők, állatok világába.

1917-ben a nagyapai nagynénjéhez utazik Somogyfajszra, ez egy mérföldkő Fekete István életében, hiszen itt szerzi meg első vadászélményét. Viszont sajnos vissza kell térnie az általa nem kedvelt közösségbe, hisz 1917 végén besorozzák katonának.

Káplárként szolgál 1918-ig a Magyar sereg összeomlásáig.

A Debreceni Gazdasági Akadémián fojtatja tanulmányait 1923-ban, ezután rá egy évre Magyaróváron folytassa tanulmányait. Mint frissen lediplomázott Mezőgazdász, Bakócán kap állást. Így visszatér a természethez.

Esti elfoglaltsága a sok közösségi élet helyett a természetben szerzett tapasztalatait veti papírra. Nem-igen vesz részt a társadalmi életben, így kinézik Őt, viszont az egyik társasági összejövetelkor találkozik leendő feleségével Piller Edittel, aki a helybéli belgyógyász főorvos lánya volt.

1929 December 12. én kötnek egymássál házasságot. Feleségével együtt Ajkára költözik, ahol gazdatisztként helyezkedik el. Szorgos munkája meghozza gyümölcsét, hiszen nagyra becsült gazdatisztként ismerik el. A cselédeket ugyanúgy emberszámba veszi és becsüli kitartásukat, ezért közkedvelt ember lesz.

1930-ban született meg első gyermekük aki anyja nevét kapta meg ( Farkas Edit ) , majd 1932-ben megszületik kisfiuk ( Fekete István ), aki apjáról kapta nevét.

Első komolyabb irományai a vadászat és a vadgazdálkodás ihlette. Ezekben a vadak természetéről, szokásairól, viselkedéseiről ír.

1936-ban került bele igazán az irodalmi életbe, mikor a Gárdonyi Géza Társaság történelmi regény pályázatot hirdet. Ekkor írja meg a Koppányi Aga testamentumát. Természetesen elnyer a pályázat első helyezettét. ezután több kisregénye jelenik meg Pl : 1940-ben a Csí műve, mely egy fecskepár életét mutatja be.

1940-ben a Kisfaludy társaság tagjaiba válasszák be. Itt ismerkedik meg a kor jelentős íróival. Ekkor írja meg első színdarabját, aminek címe: Hajnalodik.

A népszerűsége egyre nő. Megírja a Zsellérek című regényét, ami 1939 - 1944 között 7. szer adtak ki. Mivel ábrázolja benne a Vörös Terrort, ezért csak 1944-ben jelenik meg újra. Ez a műve igen nagy botrányt hozott Fekete Istvánra és 1946-ban a Tiltó Indexre kerül, majd az ÁVO is elbánik vele. Szétverik, szemét is kiverik, majd kidobják a János Kórház elé.

Politikai okokból könyveit évekig nem adják ki. Állandó állást sem kapott.

1951-ben a kunszentmártoni Halászmester Képző Iskolában pedagógiai álláshoz jut. Írásai ekkor csak az Újember és a Vigília publikálták.

A két katolikus lap szárnyaik alá vették Fekete Istvánt, aki nem akart keresztény íróként megbélyegezve lenni, de hitén ez mégsem változtatott. Egész élete során nyíltan és büszkén vállalta Isten-hitét és erkölcsi hovatartozását.

1955-ben adták ki a Halászat című könyvét. Megjelenik a Lutra, Bogáncs, Vuk és Tüskevár című művei.

A Tüskevár című regényéért 1966-ban József Attila-díjjal tüntetik ki.

Számos sikeres film készül műveiből, amelyekből a legnépszerűbb a rajzfilmként ismert Vuk.

1965-ben jelenik meg a Csend című műve, amely egy visszatekintés saját múltjában, majd a Barangolások című elbeszéléskötete 1968-ban lát napvilágot. ebben az évben kap egy újabb szívinfarktust, aminek valószínű a sok dohányzás volt az okozója.

1970-ben egy újabb infarktus következtében kórházba kerül Budapesten ahol végleg lehunyja szemét.

A Farkasréti temetőben temetik el.

2004-ben exhumálták és újratemették a Somogy-megyei Göllén, hisz családja szerint igazán itt érezte magát otthon. Fekete István halála után felesége addig küzd, hogy végül sikerül férje könyveinek oroszra fordítása.

Számtalan művét kihagyták a Magyar irodalomból, ami feltehetőleg az Antikommunizmus, Anti liberalizmus nézeteiből adódott.

1987-ben Gáspár János szervezésében megalakult a Fekete István-irodalmi társaság. Azóta legalább 30 oktatási és egyéb intézmény vette fel a nevét.

Művei