Lezárult hivatalosan az a közel öt éves kutatási projekt, mely az északi hegyvidékeink erdeinek természetvédelmi állapotát mérte fel. Eszerint az Északi-középhegység – kiemelten a Börzsöny, a Mátra, a Bükk és az Aggteleki-karszt – erdeinek állapota között jelentős különbség van, amely az ott élő, az Európai Unió szempontjából kiemelt jelentőségű állatfajok fennmaradási lehetőségeit is meghatározza.

A hazánkban egyedülálló kutatás eredményeit Visegrádon  mutatták be egy szakmai konferencián március 13-án, hétfőn. Az eredmények jelentősen hozzájárulhatnak az erdők kezelésének hatékony, természetvédelmi szempontú fejlesztéséhez. A 2012 és 2017 között Magyarország kárpáti régiójában, az 50.000 hektáron elvégzett kutatások egyik fő célkitűzése az erdők részletes vizsgálata volt. A fafaj-összetétel mellett az erdők szerkezete, a holtfa mennyisége, a különleges igényű fajok szempontjából fontos ún. mikroélőhelyek (pl. odúk), idegenhonos növényfajok, az újulat és a vadhatás egyaránt a vizsgálat tárgyát képezték.

Standovár Tibor, a kutatás fő "motorja" beszámol a módszerekről és a legfontosabb tudományos eredményekről
A képre kattintva galéria nyílik.

A korszerű számítástechnikai eszközökkel végzett adatgyűjtés 100 x 100 m-es rácsháló pontjaiban történt, és közel 30 felmérő több mint 3200 terepnapját vette igénybe. Az erdők részletes felmérése mellett más szakértői csoportok ugyanezeken a területeken a madár- és denevérfajok előfordulását vizsgálták, sőt a rovarvilág jellemzőbb tagjainak elterjedéséről is aktuális információkat gyűjtöttek. A madárfajok köréből kiemelten fontos volt az erdőhöz leginkább kötődő harkály- és légykapó fajok vizsgálata, miközben olyan ritkaságok előfordulását is sikerült pontosítani, mint amilyen az uráli bagoly. 
A rovarok közül elsősorban a nagytestű, holtfához kötődő bogárfajok elterjedése állt a középpontban – így a szarvasbogár, a nagy hőscincér, vagy a Duna-Ipoly Nemzeti Park címerállata, a havasi cincér. Az egyik legritkább bogárfaj, a remetebogár kizárólag a Mátra néhány idős facsoportja odvaiban volt fellelhető.

A felmérések mellett különleges természetvédelmi beruházások történtek az erdőlakó denevérek megóvása érdekében: denevérbarát épület-átalakításokra, barlangi élőhelyek és itatóhelyek kialakítására, védelmére, továbbá mesterséges odútelepek megépítésére került sor.

Az Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban – rövidebb címén „Kárpáti erdeink kutatása” – projekt három Nemzeti Park Igazgatóság, a Duna-Ipoly, a Bükki és az Aggteleki, továbbá az ELTE Biológiai Intézete, valamint két civil szervezet, a WWF Magyarország és a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület együttműködésében valósult meg. Külső partnerként kiemelt jelentőségű a NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, mint irányító hatóság, és az Ipoly Erdő Zrt., mint erdőgazdálkodó együttműködése.

„A hazai nemzeti parkok számára olyan nagy jelentőségű erdőkutatási és kutatás-módszertani pályázat zajlott, amelyre eddig nem volt példa. Nagy kihívás volt számunkra a főpályázói szerep, hiszen ebben a pályázatban saját vállalásaink teljesítése mellett számos partner munkáját is össze kellett hangolnunk. Ennek ellenére úgy gondolom, közösen sikerült a lehető legtöbbet kihoznunk e kutatási pályázatból, és megvalósítanunk minden kezdetben megfogalmazott elképzelésünket. Talán a kiváló eredmények feljogosítanak arra, hogy a közös munka majdani folytatásában is reménykedjünk” – mondta Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója.

A konferencia délelőtti előadói
A képre kattintva galéria nyílik.

„Ez a projekt egyike azon 37 magyar projektnek, programnak és alapnak, amely 2012 júniusától a Svájci Hozzájárulás támogatásában részesülhetett. A hozzájárulás 31 milliárd forint értékben egy olyan szélesebb körű svájci támogatás része, amely a 2004 óta csatlakozott 13 EU tagállam számára elérhető. Ez a program segítette hozzá Magyarországot és a többi tagállamot, hogy a gazdasági és szociális különbségeket csökkenthesse nemzeti szinten, és a kibővített Európai Unió szintjén egyaránt. Emellett ez az együttműködés a bilaterális kapcsolatokat is erősítette Magyarország és Svájc között” – mondta Peter Burkhard, Svájc magyarországi nagykövete.

Börzsöny
A Börzsöny különleges természetmegőrzési terület 97%-át erdő borítja, amely kb. 30000 ha-nak felel meg. A teljes terület kiválasztásra került, mert a Duna-Ipoly Nemzeti Park területére nem készült vegetációtérkép, ezért ezen a területen szenvedünk a legnagyobb adathiányban.

 A "Kárpáti erdeink kutatása" páylázat zárása
A képre kattintva galéria nyílik.

Mátra
A Mátra különleges madárvédelmi terület (HUBN10006) lefedi a projekt különböző tevékenységeinek területeit. A terület nemzeti parknál alacsonyabb védettséget élvez és művelés alatt áll. A területen a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság illetékes, az állami erdőterületeken pedig az Egererdő Erdészeti Zrt. gazdálkodik. Az erdőállapot-felméréshez a Mátrai Tájvédelmi Körzetet és azt kiegészítendő két
különleges természetmegőrzési területet választottunk ki. A kiválasztás részletei a „2. Erdőállapot-felmérések Magyarország Kárpát régiójában” fejezetben kerültek ismertetésre. A zoológiai mintavételi pontok részletesebb leírása a „3. Zoológiai vizsgálatok” fejezetben található. 

Bükk
A Bükk és peremterületeinek több mint 80%-át borítja fás vegetáció. Az erdőgazdálkodást az állami tulajdonú Egererdő Erdészeti Zrt. és az Északerdő Erdőgazdasági Zrt. végzi. Ezen a területen elhanyagolható a Bükki Nemzeti Park saját vagyonkezelésű erdeinek részesedése, a területről pedig rendelkezésre áll teljes lefedésű vegetációtérkép. Mivel a hegység denevér-faunája különösen gazdag, a denevér-monitoring módszertani fejlesztésnek és az innovatív denevérvédelmi beavatkozásoknak ideális helyszíne. 

Aggteleki-karszt
Az ANP területe összesen 20187 ha, amelyből 15293 ha erdőtervezett erdő. A nemzeti park területe két tömbben helyezkedik el, az erdősültség 75,8 %-os. Az erdők jelentős része nemzeti parki vagyonkezelésben van, és célunk, hogy állapotukról és faunájuk minél teljesebb képet kapjunk a természetvédelmi célú kezelések megalapozásához.