A Gödöllői Erdészeti Arborétum mesterséges odútelepén 38 énekesmadár-pár költötte ki a fiókáit, akiknek az etetéséhez a tavaszi időszakban több mint félmillió hernyót zsákmányoltak, nagyban segítve így az értékes növénygyűjtemény védelmét.

A Pilisi Parkerdő madárvédelmi programja keretében az erdész szakemberek 50 mesterséges odút tartanak fenn a Gödöllői Erdészeti Arborétumban az énekesmadarak számára. Az idei fészkelés a várakozásoknak megfelelően sikeres volt, ugyanis 38 odúban eredményesen költöttek a madarak, míg a többi odút pelék és poszméhek foglalták el.
A madarak közül a legnagyobb számban a széncinegék vették igénybe a mesterséges odúkat (összesen 32 pár nevelte ezekben a fiókáit), míg 4 odúban csuszkák, két helyen pedig a kisebb testű kékcinke rakott fészket. Az erdész szakemberek vezetésével a tavaszi időszakban folyamatosan ellenőrizték a fészkeket, s összesen 260 madarat számoltak meg. Nagy részüket meg is gyűrűzték, ami bevett eszköz a madarak életének nyomon követésére. Mivel a madarak nem a szaglásuk alapján azonosítják egymást, a szülőket nem zavarja, ha - a számukra is szükséges nyugalmi időszakon kívül - értő szakemberek megfogják, és meggyűrűzik a fiókákat, egyedileg azonosíthatóvá téve őket a jövőbeni kutatások számára.

Érdekesség, hogy költő madárként egy tavaly meggyűrűzött példány is felbukkant, azaz visszatérő lakói is vannak a Gödöllői Erdészeti Arborétum odútelepének. A madarak meg is hálálták a szakszerű gondoskodást: a fiókák felnevelése során idén tavasszal legalább félmillió hernyót fogyasztottak el, nagyban hozzájárulva ezzel az értékes arborétumi növénygyűjtemény védelméhez. 

Egy cinkepár a fészkelési időszakban akár 15.000 hernyót is zsákmányolhat, amelynek 70-90%-át az erdei fák lombkoronájában komoly károkozásra képes lepkehernyók teszik ki. 

A Pilisi Parkerdő szakemberei ezért is segítik az arborétumokban és növénygyűjteményekben mesterséges odútelepekkel az énekesmadarak megtelepedését: a gödöllői mellett a Budakeszi Arborétumban és a visegrádi Bertényi Miklós Füvészkertben is helyeztek ki mesterséges odúkat. Az erdészek a természetes erdőállományokban is sokat tesznek az énekesmadarak fészkelésének elősegítése érdekében: az örökerdő-gazdálkodás módszereit alkalmazva, az énekesmadarak számára kedvező feltételeket biztosító, változatos korú és vegyes fajösszetételű erdőket nevelnek, amelyekben a lábon álló holtfák elegendő természetes odút kínálnak a fészkeléshez.