Eddig ismeretlen ábrázolások kerültek elő az egri várról: az 1704-es Zinzendorf-rajzokra Domokos György hadtörténész bukkant a bécsi Kriegsarchiv mélyén.

Az egri vár délnyugat felől. 
Robotrepülős légi fotó: Pazirik Informatikai Kft.

Ilyen kivételes felfedezésre 80 éve nem volt példa az egri erősséggel kapcsolatban! A National Geographic, 2017. februári számában elsőként láthatnak exkluzív felvételt a szenzációs levéltári „leletről”, amely csupán egy az országos kutatócsoport új, rendkívüli tudományos eredményei közül. Utóbbiakat az egri vár legjelentősebb korszakainak élethű 3D-rekonstrukcióiban jelenítették meg.

A távolabb magasodó, álmos házakkal tarkára szőtt Almagyar-dombot kémlelem, amelyet századokon át többször is ágyúk és katonák tengere borított. Az előttem húzódó falcsonkon aprócska széncinege köszönti csivitelve a reggelt. Valaha itt emelkedett a székesegyház, jobbra Dobó István otthona, a Provizori Palota – tűnődöm, miközben a romokat nézem.

Ferdinand Zinzendorf gróf még jóval többet látott Dobó István, azóta szinte földig rombolt erősségéből, sőt, meg is örökítette az elé táruló panorámát. „Kétszer is a vár parancsnoka volt – azelőtt és azután, hogy Eger II. Rákóczi Ferenc fejedelem kezére került. 1711-es felméréseiről már tudtunk, ezek a rajzai azonban ismeretlenek voltak” – mondja Domokos György hadtörténész, aki a bécsi Kriegsarchiv néhány tízezer, 16-18. századra vonatkozó térképe között fedezte fel az új Zinzendorf-ábrázolásokat.

„Szerintem az igazoló jelentéséhez készíthette rajzait: lényegében így összegezte az 1704-es kuruc ostromot” – véli Berecz Mátyás, az egri Dobó István Vármúzeum igazgatója. „Zinzendorf új ábrázolásai – eddig ismert felméréseivel – azért is különösen fontosak, mert a Rákóczi-szabadságharc ideje egyfajta „zárványnak” tekinthető a belső vár életében. A rombolások előtt ugyanis még nagyjából megőrződtek a 17. századi állapotok – a Baldigara-féle védelmi erődítés megépült részei, és legfőképp: központi magként a Dobó-korszak megmaradt belső épületei” – húzza alá a múzeumigazgató.

Kilátás az egri belső várra a Szépbástyáról: távolabb a helyreállított gótikus Püspöki Palota, az előtérben, a 19. századi kaszárnyaépület előtt a Provizori Palota és a székesegyház romjai. 
Fotó: Gáspár Ibolya

Turisták kaptatnak felfelé velem szemben – Magyarország egyik leglátogatottabb vára az imént tárta ki kapuit. A 16. század közepén épített bejárathoz igyekszem, ahol éppen próbaásatás zajlik. A várfal tövében húzódó kutatóárokban javában lapátolják a földet. J.C. – pillantom meg a nagy betűkkel kőbe vésett monogramot a munkálkodók fölött. „Látszik mellette az évszám is, csak nehezen olvasható: 1709” – hívja fel egyikük a figyelmemet. Tehát egy kuruc katona kívánta megörökíteni létét az utókornak 18. századi graffitijével – vonom le a következtetést. Talán akkor véste oda, midőn a Varkoch-kapunál posztolt, vagy akkor állt meg itt még utoljára, mielőtt a dühöngő pestis miatt elhagyta az erődítményt.

A Dobó korabeli vár védelmének szíve, a stratégiailag kulcsfontosságú Szentélybástya rekonstrukciójához elengedhetetlen volt az alapját képező székesegyház modelljének megalkotása. Buzás Gergely régész-művészettörténész 2016-tól vezeti az ásatásokat a még lezáratlan kérdések megválaszolása érdekében. „Elsőként felmértük a fennmaradt kőfaragványokat, amelyekből az épületszerkezetekre következtethettem, például arra, milyenek lehettek az egyes korokban a Szent János evangélista tiszteletére felszentelt templom ablakai, pillérei” – meséli Buzás, aki ezután a másfél százados archeológiai kutatások adataiból és leírásaiból kétdimenziós, periodizációs alaprajzot készített a várról, a belső területek épületeiről, így a katedrálisról is.

Az egyes korszakok különválasztása után a régész összevetette az adatokat a várról fennmaradt történelmi forrásokkal és ábrázolásokkal, majd építészeti tervezőprogrammal elkészítette szakmai/kutatói 3D-modelljeit, amelyek a későbbi fotorealisztikus 3D-rekonstrukciók alapjául szolgáltak. „Most először sikerült az összes, régi és új kutatási eredmény összefoglalásával létrehoznunk a székesegyház építéstörténeti modellsorozatát a román kortól kezdődően, köztük 16. század eleji állapotának tudományosan hiteles képét. Az 1508-ra elkészült katedrális hatalmas csarnokszentélyét alakították az 1541-es tűzvészt követően bástyává” – mutatja a rekonstrukciókról nyomtatott képeket.

Az egri vár Szent János evangélista tiszteletére felszentelt katedrálisa 1508-ban. 
Rekonstrukció: Buzás Gergely, Pazirik Informatikai Kft.

Egészen mostanáig úgy tűnt, a szentély boltozata teljesen elpusztult, mígnem Szőke Balázs, az 1500 körüli állapot modelljeinek „rajzolója” hihetetlen nyomokra bukkant. Az északi parkoló helyén egykor a Szent István-kápolna állt – évtizedekkel korábban ennek 1430-as évekbeli boltozatelemeiként azonosították a kőtárban őrzött faragványok egy csoportját. Buzás Gergely azonban úgy sejtette, azok inkább a székesegyházhoz tartozhattak, ezért Szőke átnézte és újra felmérte a megmaradt alkotórészeket. A feltevés helyesnek bizonyult: kiderült, hogy egy sokkal nagyobb szerkezet egységei, így a legfontosabb munkák egyikeként Szőke Balázsnak sikerült rekonstruálnia a székesegyház csarnokszentélyének pompás bordás hálóboltozatát.

Ám nemcsak a székesegyházat, majd Szentélybástyát, de a belső vár többi épületét is most először jelenítették meg tudományosan hitelesen, új modellként: „Talán ki tudjuk gyomlálni az Egri csillagok 1968-as filmadaptációjából közismert, és azóta számos helyen továbbélő képeit a várról alkotott elképzelésekből, amelyek a díszlet nyomán születtek” – hangsúlyozza az új eredményeket Szőke.

Az Almagyar-domb a felújított Szépbástyáról, jobbra a Pyrker János László egri érsek által 1846-ban felállíttatott Kálvária végső stációi.
Fotó: Gáspár Ibolya

Gőzölgő leves illata tölti be a levegőt a tágas teremben. A mostanitól nem is olyan távol, az étteremnek is helyet adó mai képtárépület sarkánál működött tehát a konyha 1552-ben – játszom el a gondolattal, amikor magas, széles vállú, tekintélyt parancsoló szakállas férfi telepedik a szomszédos asztalhoz. Fejét csupán középen, egy sávban ékesíti hosszúra növesztett haja, vagyis üstöke. Akár Dobó István is lehetne – bár az ostromkor körülbelül 50 éves híres várkapitány valószínűleg „konzervatívabb” hajviseletet hordott. És valóban, sokáig Oláh Tibor Furé alakította őt a hagyományőrzők bemutatóin.

„Az egri erősség építésének históriája tulajdonképpen hadtörténet, ezen keresztül szemléltethető a leginkább, ahogy az egész korszak harcászata átalakult” – mondja Kelenik József, a Lőporfüst – Kövek között című kiállítás kurátora, aki mindig kicsit továbbmegy az elméletnél: minden lehetséges forrást felkutat a tüzérségi eszközök működéséről, mert így hadtörténészként a hatásukkal is számolni tud.

„A püspökvár alapjainak lerakásakor, a 14. században az Almagyar-domb még nem jelentett fenyegetést, hiszen onnan a hajítógépek nem érték el a falakat. A tűzfegyverek megjelenésével, a 15. század közepétől viszont már kiváló tüzelőállásokat biztosított az ostromlóknak, ahonnan az erősség belső területét is lőhették” – emeli ki.

Az egri vár nagy kiépítésének kezdetei a 15. század közepére nyúlnak vissza: egybeesett az ágyúk elterjedésével, amik csaknem száz év múlva oly fontos szerepet játszottak az ostrom során. „A legelső várfal tornyának maradványaiban éppen 2016 nyarán találtunk egy, az építésekor befalazott vas ágyúgolyót, és ez alátámasztja, amit eddig csak feltételeztünk” – sorolja az új bizonyítékok egyikét Buzás Gergely.

Ágyúgolyók a „Lőporfüst – kövek között” című kazamatakiállításban. A tárlatról szóló kisfilmmel a Dobó István Vármúzeum és a Pazirik Informatikai Kft. csapata elnyerte az ICOM (International Council of Museums) AVICOM bizottsága által rendezett F@IMP 2.0 (Múzeumok és Műemlékek Nemzetközi Audiovizuális Fesztiválja) 2016. évi ezüst díját a rövid múzeumi filmek kategóriájában. 
Fotó: Pazirik Informatikai Kft.

Lézerszkenneres felmérések segítségével a jelenlegi kutatócsoportnak sikerült először teljes képet alkotnia azon sziklába vájt építményekről is, amelyek még a 16. század közepi várról tanúskodnak. „Néha a föld alatti világ jobban őrzi a múltat, mint a föld fölötti. Az egri vár szerves részét képezik például az alá befutó középkori és 18-19. századi pincerendszerek is, amelyeket a kazamaták, illetve a felszín építményei után szkenneltünk be. Az egyes pozíciók összeillesztését követően azt is pontosan meg tudjuk mondani, milyen a kapcsolat a „két világ” között. A munkánk eredményeként előálló pontfelhőt szemlélve például tisztán látszik, hogy bár a vasút elvágta ugyan a Zárkándy-bástyát a vártól, kazamatájának köszönhetően odalent megmaradt az összeköttetés” – avat be Magos Gábor, az egri vár térszkenneres felmérését végző csapatának vezetője.

A minél hitelesebb bemutatás érdekében nemcsak az egri várat, hős védőit, hanem a várost (amely a középkorban több településből állt) és a történeti tájat (az Eger-patak vízszabályozás előtti medrét, a hozzá kapcsolódó tavakat, mocsarakat), valamint a hajdani mezőgazdasági és erdőterületeket is rekonstruálták a „grafikai varázslat” megalkotói. „A vár soha nem létezett az alatta elterülő város nélkül. A tudományos szakértők vázlatai alapján teremtettük újra például az utcaszerkezetet és kaptak az utcák is faborítást – hajdanán gerendákat, deszkalapokat fektettek le a földutakra, hogyha sár volt, ne süllyedjenek bele” – teszi hozzá Balogh András, az élethű 3D-rekonstrukciókat készítő cég ügyvezetője.

15:52. Óriási dörej töri meg a csendet. Bár számítottam a lövésre, olyan erővel robban, hogy pár lépéssel távolabb mégis összerezzenek. A városi iskolaudvaron játszó gyerekek örömujjongással válaszolnak, miközben a gomolygó fehér füst lassan eloszlik. A lila dolmányos, tollal díszített süveget viselő hagyományőrzők egyike, Telek Bence visszahúzza a támasztékául szolgáló fal tetejéről a 12-13 kilót nyomó, korhű szakállas puskát. Minden nap ugyanebben az időpontban sütik el, persze vas- vagy ólomgolyó nélkül, stílszerűen az eredeti formájában még Dobó által épített délnyugati ágyúdombon – így emlékezve a diadalra, amelyet idén októberben 465 esztendeje vívtak ki Eger hősei.

Telek Bence, az Egri Vitézlő Oskola hagyományőrzője éppen elsüti a korhű szakállas puskát a délnyugati ágyúdombon (ma: Zászlódomb). A 16. század céltávcső nélküli mesterlövész-fegyverei szinte folyamatosan dörögtek 1552-ben, a 33 napig tartó ostrom során. 
Fotó: Gáspár Ibolya

A szenzációs levéltári felfedezésről, az egri vár életének dicső és tragikus korszakairól, a kutatók izgalmas nyomozásának és a 3D-módszerek bevetésének részleteiről – a 3D-rekonstrukciók születéséről a National Geographic Magyarország, 2017.  február 1-jén megjelenő számában olvashatnak exkluzív képes riportot.