Zoboralja
Zoboralja vagy Zoborvidék történelmi tájegység Szlovákiában, amely Nyitráról északkeletre húzódó Tribecs-hegység déli nyúlványainál, Zobor és Zsibrice közti hegylánc, valamint Piliske két oldalán terül el. Manapság ez a legészakibb még összefüggő magyar nyelvsziget a Kárpát-medencében.
Földrajz
Eredetileg 13 Árpád-korban alapított falut foglalt magában, melyek 3 kisebb egységre oszthatók. Hegyaljai települések: Alsóbodok, Alsócsitár, Nyitragerencsér, Gímes, Kolon, Barslédec, Nyitrageszte, Pográny, Zsére. A hegyvonulat északnyugati felén a hegymegiek: Menyhe, Béd a Nyitra-folyón túl pedig a vízmegiek terülnek el: Egerszeg, Vicsápapáti.
Gyakran a következő - ma már szlovák lakosú - falvakat is ide sorolják: Alsóelefánt, Felsőelefánt, Darázsi, Üzbég, Sarlókajsza, Gímeskosztolány, Néver, Családka.
Újabban a név használatos a többi Nyitra-vidéki magyarlakta falura is: Bábindal, Berencs, Csehi, Csiffár, Felsőaha, Felsőszőllős, Kalász, Kis- és Nagycétény, Nagyhind, Nemespann, Tild, valamint az érsekújvári járásból Nagykér a sellyei járásból Felsőkirályi.
Néprajz
- Vallási tekintetben a magyarság körében erős a katolikus vallás hatása, hiszen a Zobor-hegyen apátság, Nyitrán káptalan és 1110 óta püspöki székhely működött, valamint az esztergomi érsek verebélyi (1186) és szentgyörgyi székhelyű prediális katonanemesei is a környéken laktak.
- 1906 és 1917 között Kodály Zoltán több alkalommal ellátogatott a zoboralji magyar községekbe, ahol összesen 947 népdalt jegyzett le.[1]
- A Zoborvidék temetkezési szokásait és a halállal kapcsolatos hiedelmeit Virt István kutatta. Kutatási eredményeit a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportja kiadványsorozatában, a Folklór Archívum 17. kötetében jelentette meg 1987-ben.
- Czövek Judit, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének munkatársa 1985-ben
kutatást végzett Alsódobokon, Béden, Gímesen, Kolonban, Menyhén,
Zsérén, Pogrányban és Vicsápapátiban. A Zoborvidék temetkezéssel
kapcsolatos népszokásainak és énekeinek feldolgozását a Ha mi meghalunk … Zoborvidéki virrasztóénekek című művében jelentette meg.
Történelem
A honfoglalás után székely gyepűőrök szolgáltak itt, amiért az itteni és vág-völgyi magyarokat székely eredetűeknek tartják.
Demográfia
A 19. században Nyitra városában még azonos arányban éltek szlovákok és magyarok a számottevő német közösséggel együtt, mely később még a magyarok javára alakult, mára már azonban a 20. században
bekövetkezett demográfiai változások, háborúk, jogfosztások,
kitelepítések és emigráció hatására a magyarok számaránya drasztikusan
lecsökkent. Ez az arány a megyén belül is megmutatkozik, ahol a számos
közigazgatási változtatás mellett a nemzetiségi megoszlás
homogenizálódik. A 2001-es népszámlálási adatok szerint Nyitrán a magyarok létszáma már az 1500 főt sem éri el. A zoboralji magyarság asszimilációjának mértéke az 1991 és 2001 közötti időszakban a szlovákiai átlag kétszerese volt, számuk megközelítőleg 20%-kal csökkent.
Híres szülöttei
Források
- Arany A. L. 2009: Nyitravidéki népballadák. Somorja.
- Ethey, Gy. 1936: Zoborvidék múltjából. Nyitra.
- Jókai, M. 2005: Mária-naptól Márton-napig. Nyitra vidékének népi hagyományai 4.
- Jókai Mária 2004: Zoboralji gyermekjátékok.
- Jókai Mária 2003: Hamvazószerdától Szent Ivánig Nyitra vidékén.
- Kocsis, A. 1994: Zoboralji hímzések. Budapest.
- Magyar Zoltán 2002: A mindentudó fű - Zoborvidéki mondák és hiedelmek.
- Sándor Anna 2004: A Nyitra-vidéki magyar nyelvjárások atlasza.
- Sándor, J. 2009: Zoboralja dióhéjban - Templomok, emlékek, emlékezés. Kolon.
- Török, T. 2002: Zoboralja földrajzi nevei.
- ↑ Vrabec Mária írása a Vasárnap 2005. szeptember 9–i lapszámában.
MÚLTIDÉZŐ KÉPESLAPOK
Kommentáld!