Fényi Gyula (1845. január 8. Sopron - 1927. december 21. Kalocsa) jezsuita szerzetes, tanár, csillagász.
Ma már talán meglepőnek tűnik, hogy egy évszázaddal ezelőtt a világ
csillagászai - elsősorban a Nap tanulmányozói - Los Angelestől
Pekingig, talán jobban ismerték Kalocsa nevét, mint Magyarország
fővárosáét.
Ennek a hírnévnek a forrása a Szent István Gimnáziumra emelt
kis csillagvizsgáló, a Haynald-obszervatórium, és annak fáradhatatlan
igazgatója, Fényi Gyula tevékenységéből eredt.
Bár nem Fényi páter volt
az obszervatórium szervezője, az ő három évtizedes, mai szemmel is
szinte páratlanul gondos, alapos és igen pontos Nap-megfigyelései nem
csak kortársai, de napjaink szakembereinek megbecsülését is kivívták.
Fényi Gyula neve, munkássága pedig szorosan összekapcsolódik a Haynald
Lajos bíboros érsek által alapított obszervatóriummal: a csillagvizsgáló
adta lehetőségek tették nevezetessé Fényi munkáját, de az ő kitartó,
aprólékos észlelő munkája tette ismertté az obszervatóriumot. Túlzás
nélkül megállapíthatjuk, hogy Fényi Gyula, a kalocsai csillagvizsgálóban
végzett munkájával egyike volt s kiegyezés utáni (1867) Magyarország
"kulturális nagyköveteinek" a tudományos világban: olyan képviselői a
magyarországi szellemnek, akik méltó becsülést szereztek hazánknak.
A kalocsai csillagvizsgáló igen szerencsés korszakban létesült: a
19. sz. utolsó negyedében, a csillagászat fejlődésének szinte forradalmi
átalakulása idején, amikor a kutatók előtt megnyílt az égitestek
fizikai sajátságainak vizsgálati lehetősége.
A fizika haladása lehetővé
tette olyan mérések végrehajtását, és olyan jelenségek megfigyelését,
amelyekről korábban alig voltak - vagy egyáltalában nem voltak -
ismeretek. Az újonnan kialakuló asztrofizika (fizikai csillagászat)
munkakörébe kapcsolódtak be a kalocsai csillagászok, mégpedig annak
egyik sokat igéről területén, a Nap megfigyelésébe.
Forrás: csillagaszattortenet.csillagaszat.hu
Kommentáld!