Fényi Gyula (1845. január 8. Sopron - 1927. december 21. Kalocsa) jezsuita szerzetes, tanár, csillagász.
Ma már talán meglepőnek tűnik, hogy egy évszázaddal ezelőtt a világ csillagászai - elsősorban a Nap tanulmányozói - Los Angelestől Pekingig, talán jobban ismerték Kalocsa nevét, mint Magyarország fővárosáét.
Ennek a hírnévnek a forrása a Szent István Gimnáziumra emelt kis csillagvizsgáló, a Haynald-obszervatórium, és annak fáradhatatlan igazgatója, Fényi Gyula tevékenységéből eredt.
Bár nem Fényi páter volt az obszervatórium szervezője, az ő három évtizedes, mai szemmel is szinte páratlanul gondos, alapos és igen pontos Nap-megfigyelései nem csak kortársai, de napjaink szakembereinek megbecsülését is kivívták.
Fényi Gyula neve, munkássága pedig szorosan összekapcsolódik a Haynald Lajos bíboros érsek által alapított obszervatóriummal: a csillagvizsgáló adta lehetőségek tették nevezetessé Fényi munkáját, de az ő kitartó, aprólékos észlelő munkája tette ismertté az obszervatóriumot. Túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy Fényi Gyula, a kalocsai csillagvizsgálóban végzett munkájával egyike volt s kiegyezés utáni (1867) Magyarország "kulturális nagyköveteinek" a tudományos világban: olyan képviselői a magyarországi szellemnek, akik méltó becsülést szereztek hazánknak.
A kalocsai csillagvizsgáló igen szerencsés korszakban létesült: a 19. sz. utolsó negyedében, a csillagászat fejlődésének szinte forradalmi átalakulása idején, amikor a kutatók előtt megnyílt az égitestek fizikai sajátságainak vizsgálati lehetősége.
A fizika haladása lehetővé tette olyan mérések végrehajtását, és olyan jelenségek megfigyelését, amelyekről korábban alig voltak - vagy egyáltalában nem voltak - ismeretek. Az újonnan kialakuló asztrofizika (fizikai csillagászat) munkakörébe kapcsolódtak be a kalocsai csillagászok, mégpedig annak egyik sokat igéről területén, a Nap megfigyelésébe.
Forrás: csillagaszattortenet.csillagaszat.hu
Kommentáld!