Fenyőfélék rendszertani felosztása
A családot több rendszerben három alcsaládra osztották a tűlevelek
száma alapján és aszerint, ahogy azok a hosszú-, illetve rövid
hajtásokon elrendeződnek.
Jegenyefenyő formák vagy egytűs fenyők
(Abietoideae
– Abies, Nothotsuga, Picea, Pseudotsuga, Tsuga)
Picea pungens - Szúrós lucfenyő
Abies concolor - Kolorádófenyő
Picea glauca "Albertiana Conica" - Cukorsüvegfenyő
Csak hosszúhajtásaik
vannak, és ezeken nőnek a fésűsen álló tűlevelek; a levelek fonákán két
viaszcsík van. Termős tobozaik az első évben beérnek. Az egyes
nemzetségek elkülönítésének alapja:
- a tűlevelek szárhoz csatlakozásának típusa (elfásodott-e a nyél, milyen alakú a levélnyom) és
- a toboz állása, mérete, formája.
Vörösfenyő formák vagy tűcsomós fenyők
(Laricoideae
– Cedrus, Larix, Pseudolarix)
Cedrus deodara - Himalájai cédrus
Hosszú- és rövid hajtásaikon egyaránt
nőnek tűlevelek. A hosszú hajtásokon az első évben szórt állású
tűlevelek fejlődnek, majd a második évtől ezek hónaljában fejlődnek a
rövid hajtások. A vörösfenyők lombhullatók, a cédrusok örökzöldek.
Erdeifenyő formák vagy tűnyalábos fenyők
(Pinoideae
— Pinus)
Pinus wallichiana - Himalájai selyemfenyő
Pinus mugo - Gyalogfenyő
Hosszúhajtásait bőrnemű pikkelylevelek borítják. Tűleveleik a
rövidhajtásokon, a pikkelylevelek hónaljában nőnek. Örökzöldek; tobozaik
két-három évig élnek, a tobozpikkelyek a csúcsukon kiszélesednek.
Wolf Kornélia
Kommentáld!