Idegenforgalmi különadó bevezetése lehet az egyik módja a csak Új-Zélandon honos ritka madarak megmentésének az ország madárvilágának "kétségbeejtő helyzetéről" friss jelentés szerint. Az itt honos 168 madárfaj közül 93 sehol máshol nem él.

A jelentés Jan Wright, a parlament környezetvédelmi bizottságának vezetőjének nevéhez fűződik, aki szerint a természetvédelmi erőfeszítések ellenére az Új-Zélandon őshonos madarak bajban vannak, egyharmadukat fenyegeti kihalás, köztük például 
-- a világ egyetlen alpesi papagáját, a keát, 
-- a világ egyetlen oldalirányban hajlott csőrű madarát, a ferdecsőrű lilét, 
-- valamint a "vadvízi kajakozóként" ismert karimáscsőrű récét is.

Az Új-Zélandon honos 168 madárfaj közül 93 sehol máshol nem található meg, a legfőbb veszélyt pedig az olyan ragadozók jelentik, mint az oposszum, a menyét, a patkány vagy a vadon élő macska. Wright szerint egy turistákra kivetett "biodiverzitási határátlépési illeték" kivetéséből lehetne finanszírozni a még aktívabb fajmegmentési erőfeszítéseket. Emellett a kormány kereshetne egyéb utakat is annak érdekében, hogy a turistákkal fizettessék meg a természetvédelmi erőfeszítéseket.

Szerinte a turisták nem vásárolni érkeznek az országba, hanem azért, mert képeken már látták a lenyűgözően szép nemzeti parkokat. Lényegében tehát, mivel ez vonzza ide az embereket, akkor fizethetnének azért, hogy megnézhessék őket. Jelenleg egyébként a nemzeti parkokba ingyenes a belépés, a létesítmények csak a szálláshelyek és a kempingezőhelyek bérbeadásából profitálnak. (MTI)

A kilencvenes évek közepére majdnem teljesen eltűnt a földről a kakapo, az új-zélandi erdők vicces, éjszakai életmódot folytató, röpképtelen papagája. A mélyponton 51 egyed élt már csak. Ekkor nagy mentőprogram indult, a kakapókat olyan szigetekre költöztették át, melyek mentesek voltak az európaiak által behurcolt, a kakapókra halálos veszélyt jelentő ragadozóktól - pl. a macskáktól.

A 444.hu szerint a mentőporgram sikeresnek bizonyult, mostanra megháromszorozódott a kakapó-állomány. De még mindig olyan kevés van belőlük, hogy mindegyik élő egyedet névről ismerhetjük, ráadásul a családfájukat is pontosan tudjuk. Ezt ábrázolta infografikán Chris DeMartini, Rody Zakovich és Johni Walker. Ha átkattintanak a Tableu-ra, ott interaktív az infogerafika, az egerüket a madarak fölé húzzva láthatják is a nevüket, és azt is, hogy melyik melyikkel rokon.