A Szélkerék-galaxisról készült képet a NASA is méltányolta
A Szélkerék-galaxisról készült képedet 2017. május 20-án a NASA a nap csillagászati felvételének választotta. Hogyan készült ez a fotó?
A kép elkészítéséhez egy Newton 200/800-as f/4-es fényerejű, egyedi építésű asztrográfot használtam. A végleges fotó nyers képeit már2016 áprilisában elkezdtem gyűjteni. Összesen hat éjszakát töltöttem az ég alatt, és egy szigorú válogatást követően 170 db nyers képet tartottam meg a végleges fotó elkészítéséhez. Hat perces expozíciókat készítettem az objektumról, így könnyen kiszámolható, hogy az elkészült fotó 17 órányi exponálás eredménye. Két helyszínről, Ágasvárról és Öcsödről fotóztam. Első nekifutásra könnyű célpontnak tartottam a Szélkerék-galaxist, ám a feldolgozás során tartogatott meglepetéseket. Nagy kihívás volt a galaxis belső részleteinek kidolgozása, illetve a halványabb régiók előcsalogatása.
Hogyan fogadtad a rangos nemzetközi elismerést?
Nagyszerű érzés volt, amikor éjszaka elolvastam azt az e-mailt, amelyben tájékoztattak, hogy a másnapi APOD az én képem lesz. Nekem sokat jelent ez az elismerés. Amatőr csillagászként és asztrofotósként sokszor nézegettem az APOD oldalát, és gyönyörködtem a képekben. Ez a fórum egy nagyszerű lehetőség arra, hogy világszerte minél többen megismerjék a munkámat.
Hosszú út vezetett idáig. Milyen kezdeti nehézségeid akadtak?
Igazi technikai sport az asztrofotózás. 2008-ban kezdtem foglalkozni az amatőr csillagászattal. Az első években vizuálisan észleltem. Ezeken az észleléseken keresztül sikerült megtanulni az éjszakai távcső körüli tevékenység rutinját. 2013-tól komolyan beleástam magam a fotózásba. Számtalan átvirrasztott éjszaka állt mögöttem, amikor azt éreztem, hogy elegem van az egészből. Ekkor nyújtottak segítséget a fotóstársak, akik a kezdeti nehézségeken átlendítenek. Emellett jól kellett ismerni a felszerelést, és hatékonyan reagálni a váratlan helyzetekre, de mindennél fontosabb az ég alatt eltöltött idő.
Téli távcsöves csendélet
Miért pont a mély-ég fotográfia felé fordult az érdeklődésed?
A mély-ég fotózása végtelen lehetőséget nyújt a témaválasztás szempontjából. Az univerzum objektumai közül nagyon érdekesnek és izgalmasnak találom azokat a ködösségeket, halmazokat, galaxisokat, amelyeket megpróbálok megörökíteni a távcsövem segítségével. Lenyűgöző, hogy az emberi szem számára láthatatlan régiókat tudok ezzel a technikával megfigyelni.
Mennyi képfeldolgozást igényel manapság egy végső kép elkészítése, például a Lófej-ködé?
Egy év alatt 10-12 képet készítek összesen, úgy, hogy minden fotózásra alkalmas éjszakát kint töltök az ég alatt. Ebből is látszik, hogy egy asztrofotó elkészítése nagyon sok időt vesz igénybe. Figyelembe veszem az aktuálisan felettünk lévő égboltot, a műszerek felbontóképességét, látómezejét, majd megkomponálom a képeimet. Ezt követően jöhet a terepmunka, vagyis a nyers képek összegyűjtése. Ez lehet néhány nap, de akár évekig is eltarthat. A végső fázis a képfeldolgozás. Jómagam minden éjszaka nyersanyagát külön feldolgozom; idővel egyre részletesebb, finomabb kép kezd kibontakozni. Egy adott fotó esetében nagy hangsúlyt fektetek a részletek megjelenítésére és a színek pontos kidolgozására. Ez a munkafolyamat sokszor hetekben mérhető.
A Lófej-köd és környékének felvétele egészen finom részleteket is tartalmaz
Jelenleg milyen felszereléssel és hol fotózol?
Jelenleg két távcsővel dolgozom attól függően, hogy mit fényképezek. A nagyobb felbontású témákat egy egyedi építésű asztrográf segítségével készítem. Ez egy Newton 200/800-as F/4-es fényerejű tükrös távcső. Ha nagyobb kiterjedésű ködösséget fotózok, akkor a Skywatcher prémium minőségű távcsövét, egy 80/400-as triplet apokromátot használok. A képrögzítést egy Canon 600D DSLR fényképezőgéppel végzem. Két helyről gyűjtöm a fotonokat: Ágasvárról és Öcsödről. Ágasvár a Mátrában található 638 méterrel a tengerszint felett. Különösen jó hely az őszi és téli napokon, amikor az alacsonyabban fekvő területeken a köd és a pára lehetetlenné teszi a fotózást. A másik helyszín Öcsöd, ahol az alföldi lehetőségekhez képest kiváló és kevésbé fényszennyezett ég található. Gyakori kifogás asztrofotós körökben, hogy „sajnos nem tudok fotózni, mert az Alföldön lakom". Ennek ellenére fantasztikus egű éjszakákat fotóztam már innen.
Képeit kiállításokon mutatja be a nagyközönségnek
Nekem személyes kedvencem tőled a Szellem-régióról (Vdb 141) készített képed. Mesélnél erről?
Ez számomra is a legkedvesebb kép! Komoly kihívás volt a fotó elkészítése. Három hónap alatt gyűjtöttem össze a 320 darab hat perces felvételt, amelyből a végleges fotó elkészülhetett. A fotonokat szeptembertől novemberig gyűjtöttem. A szellemek otthona a Cepheus csillagképben található. A ködösség Földtől való távolsága megközelítőleg 1470 fényév. A porban gazdag régió számtalan születendő és éppen születő csillagot tartalmaz. A ködösség a nevét annak köszönheti, hogy ha figyelmesen megnézzük a képet, a fotó közepén a porsávokból kirajzolódik két emberi alak, akik kezüket az ég felé emelik. Ők személyesítik mag a szellemeket. Az ilyen ködösségek sajátossága, hogy rendkívül halványak, ezért nagy kihívás a fényképezésük.
A képen szellemek rajzolódnak ki az égi háttérből
Mik a további terveid?
Szeretnék hasonló lendülettel és szenvedéllyel tovább fotózni és kiállításokat szervezni. Rengeteg kép terve állt össze a fejemben, amit szeretnék megvalósítani. Az univerzum óriási: a lehetőségek tárháza a szó szoros és átvitt értelmében is végtelen.
Bagi László Súlyzó-ködről készített felvétele 2016. júniusában a hónap asztrofotója lett.
Az interjút készítette: Ladányi Tamás – www.astrophoto.hu
.png)
Kommentáld!