Közigazgatásilag a Karib-szigetekhez, ezen belül az Antigua-hoz tartozó Redonda apró, félreeső kis sziget (a vulkáni katasztrófáról hírhedtté vált Monserrat szomszédja), négy órás hajóúttal megközelíthető. A sziget maga is egy régi vulkán maradványa, bokrokkal és térdig érő fűfélékkel borított felszíne sokszor elrejti a legszokatlanabb állatait. Itt él a piroslábú szula, a fregattmadár, s míg a fészkeiket a növényzet elrejti, a madarak tucatszám köröznek az égen. Őshonos falakó gyíkok, törpegekkók hűsölnek az árnyékos területeken. A súlyosan veszélyeztetett státusú redondai földi sárkány (Pholidoscelis atratus) még bátrabb: a teljesen fekete, 15 centis gyík egész csapata rohan át az ember cipőjén, ha megáll pihenni egy pillanatra. Azonban nem mindig volt ez így, számolt be róla a nationalgeographic.com.
Ha akár csupán 5 évvel ezelőtt járt valaki Redondán, olyan helyet talált, amelyet a közeli Antigua lakosai haldokló, tengerbe hulló szigetnek neveztek. Mintegy 50 éven át, a 19. sz. végén, a 20. sz. elején Redonda még zsibongott, a guanóbánya hatalmas felvonórendszere szállította a szirt tetejéről a tengerpartra a trágyaként használt magas foszfáttartalmú guanót. A tevékenység csúcsidőszakában több mint 100 fő dolgozott itt, és a legtöbbjük a szigeten is lakott. Az első világháború kitörésekor azonban a bányát bezárták, és csupán két kritikus dolog maradt a szigeten: patkányok és kecskék.
A következő száz év során e két állat mindent megevett a szigeten, mígnem csupán por és a régi gépek rozsdás maradványai maradtak. Az elmúlt években azonban gyökeresen megváltozott az ökológiai helyzet, sokkal gyorsabban, mint azt az optimistábbak feltételezték volna. A „visszavadítás” a legtöbb ember szemében valami csendes, passzív folyamatot jelent, mint például az, ha a kertünk művelésével felhagyunk, hogy a helyi növényzet átvegye apránként a hatalmat. A Redonda Helyreállítási Program azonban ennél bonyolultabb volt: helikopterek, plasztikba csomagolt kecskék, patkányméreggel felszerelt sziklamászók, úszóhengerek és jóganadrágok kellettek hozzá.
Régóta úgy hitték, hogy Redonda túl van azon a ponton, hogy még helyre lehetne állítani, ugyanis a behurcolt állatok hatalmas károkat okoztak, a sziget nehezen megközelíthető, és persze ahhoz is idő kellett, hogy egyáltalában a helyreállítás ötlete megszülessen. „Antigua területén a környezetvédelem valamiféle sznob szórakozásnak tűnik” – mondta Natalya Lawrence, a Redonda visszavadítását végző Environmental Awareness Group (EAG – Környezettudatosság Csoport) nevű szervezet koordinátora. „Ha van elég pénzed, akkor aggodalmaskodhatsz a fák meg a gyíkok miatt. Ha viszont napról-napra élsz és minden egyes dollárra szükséged van, hogy jóllakasd a gyerekedet, nem a hosszú távú következmények foglalkoztatnak.”
Az EAG-t az 1980-as évek végén alapították s azóta számos, Antigua környéki helyreállítási programban részt vettek már. Az elmúlt évtizedekben több mint egy tucatnyi sziget patkánymentesítését végezték el a környéken. A leginkább nagyszabású munka azonban 2016-ig váratott magára: az érdekeltekkel folytatott egyeztetések és előkészületek után Redonda szigetének központi fennsíkján letáborozott az önkéntesek csapata.
Az első feladat volt, hogy felderítsék, hol él a sziget mintegy 60 elvadult kecskéje, azonban két havi munkát követően is csupán egyet tudtak befogni. Shanna Challenger, a redondai helyreállítási program koordinátora elmondta: „A kecskék nagyon eszesek, megnézik, hol vannak a csapdáink, és átugrálnak felettük”. Se étellel, se friss vízzel nem lehetett őket becsalogatni, de végül egy nagyobb csoport önkéntesnek sikerült gyalogosan összeterelni, s azokat helikopter szállította el a szigetről. Ahhoz, hogy ezt az állatok nyugodtan tűrjék, mindegyiküket műanyagzsákokba csomagolták, egészen a nyakukig, a szarvaikra védelmi céllal úszóhengereket húztak, a szemüket pedig jóganadrágokkal kötötték be az Antigua-ig tartó 20 perces út idejére.
Ugyanekkor egy nagyobb csoport a Redondan élő mintegy 6000 patkány kiirtásán dolgozott, s ennek részei voltak számos nemzetközi szakértő szervezet, mint pl. a Fauna & Flora International s a Global Wildlife Conservation képviselői is. Patkányok rejtőztek a sziget minden zugában, nagyok voltak és elképesztő falánkak, mire az emberek visszamentek, hogy a korábban kihelyezett csapdáikat ellenőrizzék, már az elpusztult társaik maradványait ették a patkányok.
Mivel Redonda egy része az ember számára gyakorlatilag megközelíthetetlen, ezért a Brit Hegymászók Tanácsától is kölcsön vettek néhány főt, akik a szirtek meredek oldalait mászták meg, hogy a sziget leginkább elérhetetlen pontjaira is jusson patkányméreg.
Miután a kecskék és a patkányok eltűntek a szigetről, az EAG-nak már csak arra kellett várni, hogy mi is nő vissza magától a szigeten, mielőtt bármi további beavatkozásba kezdenének. Hamarosan kiderült, hogy nem sok tennivalójuk akad már. Egyetlen év alatt megtízszereződött a földön fészkelő madarak állománya, az olyan endemikus fajok, mint a redondai földi sárkány vagy a falakó gyík állománya szintén megugrott. Még a sziget színe is megváltozott barnásszürkéből zöldre, ahogy a helyi fűfélék és fás szárúak megerősödhettek. Míg egy 2012-es felmérés során 17 különböző típusú vegetációt találtak a szigeten, 2019-ben ez a szám már 88-ra emelkedett. Jelenleg is megfigyelés alatt tartják a szigetet, ellenőrzik a természet növekedését és figyelik, nehogy véletlenül visszakeveredjenek a patkányok, vagy más invazív faj jusson be. A szigetet és a környezetét természetvédelmi területté szeretnék nyilváníttatni, ennek tervezete Antigua kormányzata előtt van már.
FORRÁS: ED MARSHALL, REDONDA RESTORATION PROGRAMME
A sziget megmentésének sikere nemcsak azt bizonyítja, hogy hatékonyak lehetnek a természetvédelmi erőfeszítések, hanem azt is, hogy a már reménytelen helyek sorsa is megfordítható. „Némi segítséggel a természet képes megújulni” – jegyezte meg Shanna Challenger. Natalya Lawrence hozzátette, reméli, az emberek világszerte rácsodálkoznak majd Redonda sikerére, s egyúttal megértik, micsoda munka rejlik e siker mögött. „Könnyű gyönyörködni egy sziget szépségeiben, ám nem árt tudni, hogy a szépség megőrzéséhez komoly munkára van szükség.”
Kommentáld!