A korábbi feltételezésekkel ellentétben kevésbé
ragaszkodnak költési helyükhöz az antarktiszi császárpingvinek
(Aptenodytes forsteri).
Fotó: Michelle LaRue, University of Minnesota
„Kutatásaink azt mutatják, az évek során egy-egy területen kolóniák
bukkannak fel és tűnnek el. Nem úgy viselkednek, ahogy eddig a
császárpingvinekről véltük" - írta közleményében Michelle LaRue, a Saint
Paul-i Minnesotai Egyetem kutatója.
Korábban biztosra vették, hogy a pingvinek mindig ugyanarra a helyre
térnek vissza költeni. A kutatók ezért aggódtak, hogy a tengeri jég
olvadása hatással lehet az állatokra. LaRue és kollégái szerint most
vissza lehet vonni a riadót: három éven belül az ürülék és más
hátrahagyott dolgok alapján hat pingvinkolóniát is találtak, melyek
sosem tértek vissza a költési helyükre. Eközben műholdfelvételek
segítségével új kolóniákat fedeztek fel.
Ezt a megfigyelést támasztotta alá a Strasbourgi Egyetem André Ancel
vezette kutatócsoportja. Ők egy, 2010 februárjában letört, hatalmas
gleccsernyúlványról készült műholdképeket értékeltek ki. A leszakadás
előtt és után készült felvételek szerint egyértelmű, hogy a kolóniák –
mintegy 7400 költőpár - átköltöztek a kelet-antarktiszi Mertz-gleccser
nyúlványáról a letörés vonalának közelébe, ahol korábban nem éltek
pingvinek – írták a kutatók a PLoS One tudományos lapban megjelent
tanulmányukban.
Amikor a helyszínre érkeztek, a kutatók meglepetten állapították meg,
hogy mintegy húsz kilométerre újabb kolónia él, ezt nem láthatták a
műholdfelvételeken. Feltételezik, hogy a táj kedvezőtlen átalakulása az
egykori kolónia felbomlásához vezetett. „A környezeti változások
hatására a császárpingvinek képesek máshová költözni" - hangsúlyozták a
biológusok.
Az Antarktiszon jelenleg körülbelül 260 ezer császárpingvinpár él 52
kolóniában, azaz mintegy negyedével több, mint 15 éve - állapította meg
Ancel kutatócsoportja korábbi becslések és saját számításaik alapján.
Forrás: MTI
Kommentáld!