Sziklák Ausztrália keleti partvidékén

Fotó: dreamstime

Tudjuk, a tektonikus lemezmozgások okozzák a kontinensek ütközéseit. Közben itt-ott eltérő jellegű geológiai „törmelékek” halmozódnak fel, amik felgyűrődhetnek hegyvonulatokat hozva létre.

A világ legszebb „tájképei” millió évekkel ezelőtti de még ma is zajló geológiai mozgások produktumaként öltöttek és öltenek alakot. A gyakran változatos, egymáshoz nem illő rétegekből, kőzetekből álló alakzatok kapcsolata sok esetben homályos volt, egészen mostanáig.

A Louis Moresi professzor által vezetett, a Monash-, a Melbourne-i és a Dél Kaliforniai Egyetem valamint a Victoria szövetségi állam Földtani Szolgálata tudósaiból álló csoport Nature-ben megjelenő tanulmánya szerint korszerű számítógépes modellezéssel feltárhatók az ütközések folyamatai, hatásai.

Olyan helyszínek kapcsán, amikről eddig hiányos ismeretekkel rendelkeztünk (Antarktisz, a Himalája és Ausztrália – e régiókban óriási mennyiségű új kéreg halmozódott fel az elmúlt 500 millió évben), mostantól új körülményekre derülhet fény.

Míg a hagyományos geológiai vizsgálatok során csupán a millió néha milliárd éve kialakult sziklaformációkat vizsgálva próbálták összeilleszteni a kapott információk halmazát s abból végkövetkeztetést levonni, addig a mai számítógépek adta modellezési lehetőségek folytán a kutatásvezető szerint „új, izgalmas út nyílott a kutatásokhoz”.

Az új és a hagyományos gyakorlat kombinációja közelebbi bepillantást engedett ez esetben Kelet-Ausztrália sziklaszekvenciáiba. A gyorsított szimulációval jobban nyomon követhető a kőzetvonulások viselkedése, midőn az ütközések ereje rendre szikladarabokat kap fel, mozdít ki helyükről, amiket mind előbbre s előbbre söpör, és miközben széles ívelt sávban mozog az egész, a darabok gyakorta elfordulnak, végül a különböző darabkák eredeti helyükről akár több száz kilométerre elszállítódnak. Ez a szubdukciós visszagörgetés.

A hagyományos geológiai vizsgálódásokhoz képest – Moresi fogalmazásában – „kutatásunk abban más, hogy nem csak nagy mennyiségű földtani adatunk van, hanem átfogó geofizikai adatbázisok is hozzáférhetők, és a számítógépes modellezés kétségkívül segít jobban belelátni a jellegzetes ausztráliai geológia formáció születésébe”.

A kelet-ausztráliai térség vizsgálata Victoria szövetségi állam Földtani Szolgálata által gyűjtött bő húszéves földtani térképezésre s geofizikai adatokra alapozódott. Kiderült, a régió beágyazódott az idősebb kontinentális kéregbe, ami 380–450 millió évvel ezelőtt történt ütközésre utal.

Remélik, hamarosan betekintést nyerhetnek hasonló fiatalabb folyamatokba, például Alaszkában. E régióban ugyanis van egy sziklaréteg, amit a szubdukciós zóna épp most gyűr maga alá. 

Írta: Csibrányi Zoltán