Legfrissebb tanulmányukban egy nemzetközi, főként
légkörkutatóból álló csoport úgy véli, a Grönlandon tetten érhető
globális felmelegedésért, a gleccserolvadásért a természetes éghajlati
eltérések is felelősek.
Fotó: dreamstime
Akármily hihetetlen, az USA-beli Washingtoni Egyetem és az ausztrál
Monash Egyetem kutatói által a Nature magazinban 2014. május 8-án
közzétettek szerint, a csendes-óceáni trópusi „kellemes térség” 50
százalékban felelős lehet a sarkvidéki felmelegedésért. Ez az új nézet
rávilágít arra, hogy nem csupán a szén-dioxid-kibocsátás a felelős a
globális felmelegedésért.
Az ausztráliai Monash Egyetemről Ailie Gallant klímakutató azon a
véleményen van, hogy e természetes változások a szokatlanul meleg
trópusi, csendes-óceáni Pápua Új-Guinea térségéből fakadnak. Az itteni
hőmérséklet kihat az Atlanti-óceán északi világára azáltal, hogy
globális légköri hullámokat gerjeszt. A tanulmány vezetőszerzője, a
légköri tudományok kutatója Qinghua Ding pedig ekként fogalmaz:
„A
globális, átlagos felmelegedésre kihat néhány regionális éghajlati
esemény, melyek ma még magyarázatra szorulnak”.
A társszerző Eric Steig
(Washingtoni Egyetem klimatológus professzora) szerint a grönlandi
felmelegedés okának fele „kiszámíthatatlan” természeti fejleményből
eredeztethető.
A kutatócsapat elemezte az 1979-2012 közötti légköri hőmérsékleti és
légnyomás-adatokat, s eközben fedezték fel, hogy az emberi tényezők
mellett a természetes éghajlati változásoknak is hatása van az
északi-sarki vidékre. David Battisti professzor a Washingtoni Egyetem
honlapján ezt írja:
„A változékonyság” az, ami óriási befolyással bír a
természetre, a globális éghajlati körülményekre.”
Azért most ne dőljünk nyugodtan hátra, mert bár ideig-óráig a
természet önműködése is hat a Föld távoli pontjainak időjárására, John
„Mike” Wallace professzor - a cikk társszerzője - szerint „hosszú távon
valószínűleg az emberek által előidézett tényezők fognak érvényesülni”.
Írta: Csibrányi Zoltán
Kommentáld!