Az emberi faj kétségkívül nagy utazó, saját Földünk távoli, ismeretlen vidékeinek meghódítása még mai szemmel nézve is hihetetlen teljesítmény volt évezredekkel vagy évszázadokkal ezelőtt élt elődeinktől. Bolygónk térképének fehér foltjait eltüntetve új területre tévedt a tekintet: a világűr felé.
Az űrkorszak eddigi két legnagyobb tettének Gagarin 1961-es első Föld körüli útját, valamint az 1969-es első Holdra szállást tartjuk, reméljük, lesz majd még néhány további, hasonló első utazásunk is.
Startol az Apollo-11 a Saturn-V hordozórakéta erejének köszönhetően.
FORRÁS: NASA
1962. szeptember 12-én Kennedy elnök a texasi Rice Egyetem népes hallgatósága előtt tartott híres beszédében megígérte, hogy az évtized végéig amerikai űrhajós lép majd a Holdra. Az űrverseny a hidegháború része volt, hatalmas összegeket költöttek a fejlesztésekre, és megépült a holdutazáshoz szükséges, minden korábbinál nagyobb rakéta, a Saturn-V, a rekorder hordozónál a mai napig nem építettek nagyobb, erősebb járművet.
Július 16-án indult útnak a három fős legénység: Neil A. Armstrong, Michael Collins és Edwin E. Aldrin, hogy 3 nappal később Hold körüli pályára álljanak az Apollo-11 űrhajóval. A leszállóegység, amely a Sas nevet kapta, július 20-án késő délután vált le a Columbia nevű parancsnoki modulról, fedélzetén Armstong és Aldrin űrhajósokkal, majd világidő szerint 20:17-kor a Sas leszállt.
A landolást követően elsőnek a visszainduláshoz készítették elő a leszállóegységet, majd a leszállás után 6 órával került sor a Holdra lépésre.
Az első emberi lábnyom egy másik égitest felszínén. Vajon hol lesz a következő, és kié lehet?
FORRÁS: NASA
Az élő tévéközvetítésben a Deep Space Network ausztrál antennáján keresztül érkező jelet nézhettük, világszerte számtalan ország tévécsatornája élő adásban mutatta a leszállást, és azután a Holdra lépés történelmi pillanatát. Hazánkban a végsőkig halogatták a politikai döntést a landolás élő adásáról, de végül, Almár Iván csillagász stúdióbeli segítségével megvalósult. Azonban, mivel az eredeti forgatókönyv szerint csak 5 óra pihenő után indult volna a holdfelszíni séta, a közvetítést befejezték, s a „kis lépés” élő adás helyett csak felvételről jutott el a hazai nézőkhöz 21-én reggel. Az osztrák tévé végig élőben közvetített, így az ország nyugati felén élő érdeklődők megnézhették, amint Armstrong lelép a vastag holdporral borított felszínre. A pihenőidőt eredetileg azért tervezték a leszállás forgatókönyvébe, hogy ha bármi közbejön, ne a tervezett Holdra lépés ideje késsen, ez rossz fényt vetett volna a NASA-ra – persze ez csak utólag derült ki.
A Sas (Eagle) nevet kapott leszállóegység
Világidő szerint 02:56-kor lépett Armstrong a Holdra, majd nagyjából negyed óra elteltével Aldrin is kilépett. Bő 2,5 órát töltöttek el a felszínen, számtalan műszert helyeztek el, majd a leszálláskor kihagyott pihenőt eltöltve, indultak vissza. A Sas Hold körüli pályára állt, s a Columbia modul Collins irányításával összecsatlakozott vele. Amint átpakoltak a Sasból a Columbiába, lezárták az átjárót, majd leválasztották a Sast.
A három űrhajós július 24-én, 16:50-kor a Csendes-óceán vizébe csobbanva érkezett haza.
Kommentáld!