Amennyiben a felhőzeti viszonyok kegyesek lesznek
hozzánk, szerda hajnalban egy kicsiny fekete korongot pillanthatunk meg
a kelő Nap felszínén; a Vénusz pontosan egy látóirányba fog esni
központi égitestünkkel, így egy átvonulás jelenségét figyelhetjük majd
meg. Az esemény 6 óra 55 percre véget is ér, ugyanis a bolygó ekkor
hagyja el a Nap peremét. Egy kissé párás, fátyolfelhős ég kedvező lehet
számunkra, ugyanis így szabad szemmel, vagy fotografikusan, szűrő
használata nélkül is könnyen megpillanthatjuk majd a kis sötét korongot.
A várható látványt a fenti képpel lehet legjobban szemléltetni, amelyen
egy óriás napfolt helyettesíti számunkra a Vénuszt a napnyugta
perceiben.
A jelenség követésére szerencsésebb helyzetben lesznek a hazánk
keleti vidékein élők; itt kissé korábban kel a Nap (4 óra 30 perckor) és
fél órával hosszabban láthatják majd a nem mindennapi kozmikus
színjátékot. A kilépés időpontjában az országon belül már csak néhány
másodperc eltérés mutatkozik, de nagyon érdekes lesz megfigyelni az
egyes kontaktusokat, azaz amikor a Vénusz belülről érinti, illetve
elhagyja a napperemet PA=289 irányban, azaz nagyjából jobbra felfelé.
A Föld ikertestvéreként emlegetett bolygó, keringése folyamán a
Holdhoz hasonló fázisokat mutat; a Naphoz közeledve, átmérője növekszik,
mellyel párhuzamosan, formája egyre inkább sarló alakot ölt. Mivel a
két keringési sík (Föld és Vénusz) 3,4 fokos szöget zár be egymással,
csak ritkán fordul elő, hogy a három égitest (Föld-Vénusz-Nap) pontosan
egy vonalba esik, ekkor bekövetkezhet az átvonulás.
Hogyan és honnan észlelhetjük az átvonulást? Érdemes jó északkeleti
látóhatárral rendelkező helyet választanunk, mert a Nap azimut=54
irányban (0=észak, 90=kelet, 180=dél, 270=nyugat) kel, és a jelenség az
elkövetkezendő közel két órában, alacsony horizont feletti magasságban
be is fejeződik.
A napkelte utáni percekben valószínűleg a légkör szűrőként fog
működni, és szabad szemmel is láthatjuk majd a bolygó kis korongját.
Később mindenképp redukálnunk kell a napfényt, amelyet megtehetünk az
erre a célra kifejlesztett, Nap és napfogyatkozások észlelésére szolgáló
szemüveggel. A részletek felismeréséhez már távcső szükséges, amelyet
kizárólag szűrővel együtt használjunk: ez lehet objektív előtti
napszűrő, Herschel-prizma, esetleg H-alfa szűrő. Mindegyik említett
technika lényegesen jobban csökkenti a fény intenzitását egy közönséges
napszemüvegnél, amely erre a célra nem alkalmas. Praktikus megoldás
lehet, ha távcsövön keresztül kivetítjük a napkorongot, így
biztonságosan akár egyszerre többen is nyomon követhetik az eseményt.
Bizonyára sokan emlékeznek még a 2004-ben kitűnő körülmények mellett
bekövetkezett Vénusz-átvonulásra. A soron következő, számunkra soha
vissza nem térő alkalom a jelenség megfigyelésére, ugyanis hazánkból a
legközelebbi hasonló esemény 2125 decemberében lesz majd látható.
Érdemes tehát szerda hajnalára jól felkészülnünk!
Írta és fényképezte: Ladányi Tamás, www.astrophoto.hu
Kommentáld!