A viharos szél növelheti évtizedek óta az Antarktisz tengereit
borító jégpáncélt - állapították meg modellkísérletek segítségével
amerikai kutatók.
Míg az Északi-sarkvidék olvadó jege nagy figyelmet kap, a bolygó
túlsó felén éppen ellentétes folyamat zajlik. A melegebb levegő és a
magasabb vízhőmérséklet ellenére több a tengeri jég, mint az 1970-es
években volt. A legfrissebb mérések szerint idén rekordmennyiséget érhet
el a Déli-sark tengereinek jégtömege - számolt be a Journal of Climate
című szaklapban megjelent tanulmányról a ScienceDaily
tudományos-ismeretterjesztő portál.
A Washingtoni Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumának Jinlun
Zhang oceanográfus vezette kutatócsoportja szerint a rejtély megoldása a
szél lehet. Noha az éghajlat melegszik, egy új modellel végzett
számítások szerint a nagyobb erejű sarki szelek okozzák a jég
növekedését.
A poláris szélörvény nemcsak erősebb, mint az 1970-es években, a
műholdas mérések kezdetén, hanem össze is hordja a jégtáblákat. A
durvább szél gyorsabban is hajtja őket a vízen, ezért egymásra
torlódnak, deformálódnak. A jégpáncél így vastagabbá, tartósabbá válik, a
környező vizeken a dermesztő szél pedig újabb réteg jeget fagyaszt meg.
A szél és a tenger kölcsönhatásait is magában foglaló számítógépes
szimulációs kísérletek során a kutatók azt az eredményt kapták, hogy a
vastag - 1,8 méteresnél mélyebb - jégpáncél évente körülbelül egy
százalékkal nőtt 1979 és 2010 között, míg a vékony jég tömege viszonylag
állandó maradt. A végeredmény vastagabb, kissé kiterjedtebb jégpáncél,
amely nyáron tartósabbnak bizonyul.
Még nem ismeretes, miért
erősödnek a déli-sarki szelek: egyes tudósok szerint a globális
felmelegedés vagy a déli félteke ózonhiányának következtében, mások úgy
vélik, csak a természetes ciklikus változás számlájára írható a
jelenség.
A déli-sarkköri jegesedés mértéke azonban kisebb, mint az
északi-sarkköri olvadásé, tehát globálisan a tengerek jegének tömege
folyamatosan csökken.
Kommentáld!