FÖLD
Bioüzemanyagok az Európai Unióban
A bioüzemanyag-előállítás helyzetével és
környezeti hatásaival foglalkozik az Európai Akadémiák Tudományos
Tanácsadó Testületének (EASAC) legújabb tanulmánya.
Fotó: EASAC
Az EASAC korábban jelentést készített a szintetikus biológia, azaz a
természetben nem létező biológiai szerkezetek előállításával foglalkozó
fiatal tudományág helyzetéről, tanulmányt tett közzé a fertőző
betegségek kezeléséről, a mesterségesen előállított nanoszerkezetek
egészségre gyakorolt hatásáról, közvetlenül a fogyasztóknak nyújtott
genetikai vizsgálatok lehetséges előnyeiről és ártalmairól. A sorozat
legújabb tanulmánya a bioüzemanyag-előállítás helyzetével és környezeti
hatásaival foglalkozik.
Az Európai Unió az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése
érdekében 2009-ben fogadta el a „Megújuló Energiák Direktíváját”,
amelyben nagyszabású célokat tűzött ki ezen energiák felhasználására,
különös hangsúlyt helyezve a közúti forgalomban történő hasznosításukra.
A direktíva szerint, 2020-ig az Európai Unió minden tagállamában a
közúti forgalom összes energiafelhasználásának 10 százalékát megújuló
energiaforrásokból kellene fedezni. A célt vagy megújuló elektromos
energia előállításával, vagy biomassza felhasználásával lehet
biztosítani. Mivel a közlekedésben az elektromos járművek használata és
általában a villamosenergia-termelésből származó megújuló energia
mennyisége alacsony, a 2020-as célértékek várhatóan elsősorban biomassza
felhasználásával és bioüzemanyag előállításával teljesíthetők.
Az
előrejelzések szerint azonban a bioüzemanyagok előállításában továbbra
is az első generációs, hasznos növényi részek felhasználásán alapuló
üzemanyagok dominálnak majd.
A szakértők ezzel kapcsolatban élelmiszer-biztonsági megfontolásokra
is felhívják a figyelmet. Várhatóan növekedni fog az igény a
fogyasztható növényi termékek iránt, amiket így ki kell emelni a
bioüzemanyag-előállítás folyamatából. A munkacsoport javaslata szerint, a
bioüzemanyag-előállítás során előnyben kell részesíteni a jelenleginél
fejlettebb technológiákat, a táplálkozásra alkalmatlan növényi részek,
(szalma, a faanyag, hulladékok) felhasználásán alapuló második, valamint
az algák hasznosítását szolgáló harmadik generációs eljárásokat.
EASAC
Az európai nemzeti akadémiák 2001-ben azzal a céllal alapították az
EASAC-ot, hogy a testület megalapozott tudományos szempontok
érvényesülését segítse elő az uniós döntéshozatali folyamatokban.
E cél
jegyében az EASAC – amelynek egyik választott alelnöke Pálinkás József, a
Magyar Tudományos Akadémia elnöke – az energetika, a
környezettudományok és az élettudományok témakörében készít
tanulmányokat, ajánlásokat a döntéshozók és az érdeklődők számára.
A
témák kidolgozását a Tudományos Tanács által megbízott munkacsoportok
végzik.
„Néhány második generációs technológia nagy előrelépést jelent az
üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésében. Alkalmazásuk azonban még nem
lesz teljes értékű 2020-at megelőzően, a várható fejlesztéseknek pedig
kereskedelmi méretekben is bizonyítaniuk kell. Az azonban látszik, hogy a
célok eléréséhez további kutatási és fejlesztési beruházásokra van
szükség” – hangsúlyozza tanulmányában a munkacsoport. A szakértők arra
is felhívják a figyelmet, hogy nagy mennyiségű olyan élelmiszer vész
kárba, amely jelentős, komposztálható alapanyagbázist jelenthetne, és
akár a biogáz-előállításban, akár a talajba visszajuttatva
hasznosulhatna.
A munkacsoport ugyan javasolja a biogáz szerepének
növelését, de azt is, hogy a „Megújuló Energiák Direktívájába” foglalják
bele a biogázra vonatkozó rendelkezéseket is. A munkacsoport rámutat,
hogy a bioüzemanyag-előállítás során a biodiverzitás nem kap kellő
hangsúlyt, ugyanis a megőrzés szempontjából fontos területek kimaradtak a
védelem alól.
A szakértők végső soron arra a következtetésre jutottak, hogy a
2020-ra kitűzött cél jelenlegi formájában egy alacsony hatékonyságú és
környezeti szempontból káros bioüzemanyag-előállítást ösztönöz, ezért a
2020-ra kitűzött célt át kell gondolni, és amennyiben lehetséges, egy
fenntarthatóbb szintet kell kijelölni.
Forrás: MTA/ ng.hu
Kommentáld!