Fotó: dreamstime

Budapest az előkelő 13. helyen végzett Mikael Colville-Andersen - a Cycle Chic mozgalom alapítója – által összeállított, 150 világvárost kerékpárosbarát szempontok szerint górcső alá vevő ranglistáján.

A megtisztelő pozíció elsősorban annak a nemzetközi szinten jegyzett civil szerepvállalásnak köszönhető, ami a Critical Mass felvonulásokkal egy időben kezdődött, majd a Magyar Kerékpárosklub kiemelkedő színvonalú kommunikációs kampányaival megspékelve a biciklit a budapesti kultúra szerves részévé tette.

A kerékpáros forgalom növekedése Budapesten 6 csomópont átlaga alapján (forrás: BKK – Metróber Kft.)

A kerékpározásról kialakult kép az elmúlt években jelentősen megváltozott, és egyre több és több ember ül biciklire minden nap. Sajnos Magyarországon kevés kutatás és felmérés készült a nem motorizált közlekedési módokról, de azt teljes biztonsággal kijelenthetjük, hogy túl vagyunk a trendfordulón.

A gépjárműforgalom volumene csökkenő tendenciát mutat, míg a kerékpárhasználat aránya konstans növekedést.

2010 nyarán a Magyar Kerékpárosklub a budapesti Múzeum körúton felállított egy kerékpáros forgalomszámlálót a Nemzeti Múzeum előtt, ami az ott áthaladó bringásokat számolja. Mint az a számláló adataiból készült fenti grafikonon is látszik, a budapesti kerékpárhasználat folyamatosan növekszik, ugyanakkor erősen szezonális jellegű.

A hideg téli munkanapok kerékpárforgalma csupán 20-25 százaléka a bringaszezon napi átlagának. A tavaszi bringás boom Budapesten akkor következik be, amikor a napi átlaghőmérséklet ismét tartósan 10°C fölé emelkedik. Szakemberek azonban felhívják a figyelmet, hogy ez nem feltétel nélküli törvényszerűség.

2013-ban a finnországi Oulu adott otthont a világ első Téli Kerékpározás Kongresszusának, ahol a 141 000 lakos közel ötöde szó szerint hóban fagyban is kerékpárral jár munkába, iskolába, ügyet intézni. Koppenhágában is természetes, hogy szakadó hóesésben tömegek tekernek az utcákon.

A döntés tehát nem csak az egyénen, de a kollektív tudaton is múlik. Nem véletlen, hogy a dánok előszeretettel használják fel viking eredettörténetüket a téli kerékpározás népszerűsítéséhez. „Ha apáink bírták, nekünk is bírnunk kell.”

Fotó: flickr.com

Persze nem ilyen egyszerű a helyzet! Ameddig nem a kerékpáros útvonalakon jelennek meg az első hómunkások, és ameddig nem csak a maréknyi „bringás viking” számára fontos az ügy, addig csodára nem lehet számítani.

Mindenesetre ahhoz, hogy Budapest továbbra is a közép-kelet-európai térség bringás fellegvára maradhasson, meg kell találnia a módját, hogy minél többen válasszák és választhassák az olcsó és környezetbarát közlekedést, a kerékpározást.

Ennek egy nagyon sikeres és népszerű módja a Magyar Kerékpárosklub által immár hatodik éve szervezett Bringázz a munkába! kampány, amiben idén tavasszal a játék 5 hete alatt közel 8 000 ember vett részt. Ők összességében több, mint másfél millió kilométert tekertek két keréken (ami annyi, mint 37-szer körbetekerni az Egyenlítőt) és ezzel közel 300 tonna CO2 kibocsátástól óvták meg bolygónkat.