Cassiopeia szíve
Az északi félgömb egyik legnépszerűbb
cirkumpoláris csillagképe a görög mitológiából ismert, az éjszakai
égbolton 'W' alakban tündöklő Cassiopeia.
Nagyításért klikk ide!
Csillagképszomszédai a mitológiai történetből ismert férje, Cepheus
és lányuk, Androméda. A közelben található Perseus (Androméda
megmentője) és Cetusként a lányt elrabló szörny is.
A Cassiopeia és a Perseus csillagképek között helyezkedik el egy
izgalmas formájú alakzat: az IC1805 (SH2-190) katalógusszámú Szív-köd.
Kiterjedése hatalmas, több kétszáz fényévnyi távolság a csúcsától a jobb
pitvar végéig. A Naptól 7500 fényév távolságra van.
Az emissziós
köd színét a sugárzó, forró ionizált gáz (plazma) adja. Az univerzumban a
hidrogén a leggyakoribb csillagközi gáz. Ennél az objektumnál a 652
nanométeres hullámhosszon sugárzó hidrogén vörössége dominál. A hatalmas
kiterjedésű, sötét porfelhők izgalmas kontrasztot mutatnak az ionizált
hidrogén vöröses fényével.
A két pitvar határán, középen a Melotte 15-ös csillaghalmaz ragyog,
néhány óriási csillaggal, ennek tömege közel ötvenszerese a Napunkénak. A
szív csúcsában található igen fényes csomó, külön katalógusszámot
visel: NGC896-ként ismerjük, fényessége miatt jóval korábban
felfedezték, mint a teljes alakzatot.
A képet 2012 októberében három héten át rögzítettem, Budapest
mellett, Piliscséven. Összesen 15 órányi fényt gyűjtött be a kamera
érzékelője, nem számítva a szintén sokórányi „dark” képet. A fotó 400
mm-es átmérőjű lencsés távcsővel, óragépes mechanikával, csillagászati
fényképezésre átalakított Canon EOS 600D géppel készült, ISO 800
érzékenységen.
Írta és fényképezte: Fényes Lóránd/ pleiades.hu
Kommentáld!