Láthatjuk az állatövi fényt, számos együttállásban, hajnali és alkonyi holdsarlóban is gyönyörködhetünk.

Újra láthatjuk az állatövi fényt!
Tél közepén alkonyat után, a holdmentes, tiszta kora estéken ismét megpillanthatjuk az állatövi fényt, ehhez fényszennyezéstől távoli helyszínre érdemes mennünk. Ebben az évszakban az időjárás gyakran meghiúsíthatja terveinket, gyakori a köd, vagy a ködből kialakult alacsonyszintű felhőzet, legtöbbször azonban a hegyeink tetején ragyogóan tiszta ég fogadhat minket. Az állatövi fény napnyugta után egy órával már dereng, a legszebb arcát mintegy másfél órával napszállta után mutatja, és nagyjából még egy órán keresztül gyönyörködhetünk benne. A nyugati horizonttól ferdén balra dőlő fénykúp éteri látványa, főként, ha havas tájjal párosul, különösen szép fotókat eredményezhet. Holdmentes estéink a hónap első napjaiban lesznek, 6-án még alkalmas lehet rá a helyzet, ám ezt követően sajnos várnunk kell a hó végén beköszöntő, következő holdmentes estékre.

Hold-Vénusz együttállás január 2-án Az év első jeles csillagászati eseménye a korán kelőknek adhat lendületet az első munkanaphoz: a 13,7 százalékos holdsarló és a Vénusz együttállását figyelhetjük meg. Habár a Hold 4 óra körül már felkel, s ekkor még kb. 2,5 fokra lesz a felette álló Vénusztól, a közelségüket jóval később is megcsodálhatjuk, akár még fél 7 – 7 óra körül is, sokkal kényelmesebb időpontban. Ekkorra a páros tagjai már kb. 4 fokra lesznek egymástól, és az ég is jócskán világosodik, ám mindkét égitest igen fényes, így akár napkeltéig is követhető az együttállás. A Hold és a Vénusz fényessége egyúttal arra is jó lehetőséget biztosít, hogy még városi környezetből is fotózhassuk őket, és vékony fátyolfelhőzet, vagy egy kevés pára se állja útját a megfigyelésnek.Hold-Jupiter együttállás 3-án
Ismét reggeli együttállást figyelhetünk meg 3-án, ezúttal a Jupiter közelében látható majd a már csupán 7,4 százalékos holdsarló. A Jupiter jóval később kel, mint a Vénusz, s a fényessége is elmarad a belső szomszédunk ragyogásától, ám tiszta idő esetén jól látható. Az együttállást ezúttal azok élvezhetik, akiknek jó kilátásuk van a délkeleti horizontra, fél 7 körül, már világosodó égen, kb. 10 fokos magasságban lesz a két égitest. A Jupitert a holdsarló alatt 2,5 fokra keressük! Akik már a nyarat várják, ezen a hajnalon egy csepp ízelítőt kaphatnak belőle: az együttállástól 5-10 fokkal jobbra a Skorpió csillagkép nyári égboltról jól ismert csillagai is feltűnnek, köztük a fényes, vöröslő Antares. Az égi páros fél 7-kor kb. 10 fok magasságban látszik majd.Napközelben a Föld 3-án
2019-ben, hajnali 6:20-kor lesz bolygónk a legközelebb a Naphoz, mindössze 147 millió kilométerre járunk anyacsillagunktól. A januári napközelség idején a napkorong mérete kis mértékben (kb. 3,5 %-kal) nagyobb annál, amit a naptávol nyári időpontjakor észlelhetünk, az eltérés még annál is kisebb, amit a hold esetében látunk földközeli vagy földtávoli teliholdkor. Ha szeretnénk a két időpontban összehasonlító felvételt készíteni a napkorongról, két dologra érdemes figyelni: a legfontosabb, hogy a fotózáskor használjunk erre a célra készült napszűrő fóliát (ilyet csillagászati szaküzletben lehet vásárolni), másodsorban pedig várjuk meg, míg a Nap kellően magasan jár az égen, mivel a horizont közelében torzul az alakja, érdemes a déli órákat választani. A fotókat természetesen azonos fókusztávolságú teleobjektívvel (vagy távcsővel) készítsük, hisz így lesz csak valós a látszó eltérés!Vékony holdsarló 4-én
A szépen fogyó Hold ezen a reggelen már csupán 3 százalékos megvilágításban lesz, így igazán vékony, finom vonalú sarlót láthatnak a korán kelők. A holdkelte ideje ezen a napon keleti határainknál 05:42, Budapesten 05:55, nyugaton 06:04 lesz, mintegy 1:40 perccel előzve meg a napkeltét. A sarló tehát már pirkadó, de még nem túl világos égen bukkan fel és még 30-40 percen át biztosan könnyen észrevehető marad. A megfigyelését, fotózását érdemes olyan helyről végezni, ahol jó rálátásunk van a délkeleti horizontra.Egy rövidke meteor-maximum 4-én hajnalban
Az év első meteorraja a Quadrantidák amely hazánkból a legkevésbé megfigyelhető rajok közé tartozik. Ennek két oka van: a január eleji időjárásban ritkán láthatunk derült éjszakai égboltot,  illetve a rajnak igencsak rövid ideig tart a maximuma. Abban viszont szerencsénk lehet idén, hogy ez a maximum holdmentes éjszakára esik, így derült idő esetén a hideggel dacoló megfigyelőknek nyújt lehetőséget a meteorok aktivitása. 4-én hajnali 3 óra körül várható a maximum, amely a legjobb esetben sem hosszabb 4 óránál, így éjjel 1 és pirkadat közt érdemes az égboltra lesni.
A meteorraj a nevét egy 1922-ben megszüntetett egykori jelentéktelen csillagkép, a Kvadráns után kapta, amely a Sárkány és az Ökörhajcsár közt volt, de a nevét már ne keressük a mai csillagászati atlaszokban.
A raj igen nagy aktivitású a rövidke maximum ideje alatt, óránként több tucat közepes sebességű meteort is láthatnak a kitartó megfigyelők, ha az időjárás kedvez az eseménynek, és még tűzgömbök akadhatnak köztük. Mivel a megfigyelésére ritkán nyílik alkalom hazánk téli viszonyai közepette, ha idén mégis derült éjszakánk lesz, jó meleg ruha és egy termosz társaságában érdemes egy kis időt rászánni! A kedvet talán meghozhatja a maximum hajnalának vékony holdsarlója is, így a kitartás kétszeres jutalommal szolgál a megfigyelőknek. A Quadrantidák szülő égitestje egy aszteroida, a 2003-ban felfedezett 2003 EH1 jelű, amely elképzelhető, hogy korábban üstökösmag lehetett, s a hosszú idők keringései során elveszítette illó anyagait. A maximum óráit követően igen jelentősen visszaesik a Quadrantida meteorok száma, így ha ez a hajnali időszak nem megfelelő időjárású, akkor sajnos lemaradtunk egy jó megfigyelési lehetőségről.Alkonyi holdsarló 7-én és 8-án

Szerencsére a hajnali látványosságok mellé az alkonyi ég is tartogat megfigyelni valót januárban. 7-én a vékonyka, mindössze 2,3 százalékos megvilágítású sarlót napnyugta után fél órával keressük a délnyugati horizonton, kb. 5 fok magasságban. Ekkor az ég még meglehetősen világos, így csak derült, tiszta horizont esetén láthatjuk a sarlót. Keressünk olyan megfigyelési helyet, ahonnan jó a rálátásunk ezen égrészre! A holdnyugta ideje ezen az estén a keleti határainknál 17:19, Budapesten 17:32, nyugaton pedig 17:43 lesz.

Másnap, 8-án már könnyebb dolga lehet a megfigyelőnek, a sarló ekkor 6,1 százalék napfényt kap, így könnyen észrevehető lesz még világos égen is, és a holdnyugta idejére teljesen be is sötétedik majd. Ezen az estén a holdnyugta ideje a keleti országrészben 18:19, Budapesten 18:31, nyugati határaink közelében pedig 18:42 lesz, így majdnem 2,5 óránk van napnyugtát követően a sarló megfigyelésére.

Hold-Mars együttállás 12-én este
Az egyetlen esti bolygó, a Mars és a 34 százalékos, hízó hold együttállását 12-én figyelhetjük meg, magasan a délnyugati égbolton. Kora este a Marsot a Hold felett kb.7 fokkal látjuk, mivel a közelben nincs fényes csillag, így össze sem lehet téveszteni semmivel. Holdnyugta idejére (22 óra után) a távolságuk már csupán 5 fok lesz, ám ha az időjárás kedvező, ne várjunk eddig a megfigyeléssel, hisz a téli estéken bármikor köd, vagy alacsony rétegfelhőzet alakulhat ki. Habár a Mars egyre halványabb, ahhoz még elég a fényessége, hogy városi, fényszennyezett égen is lássuk, fotózzuk, így a kora esti, még nagyobb égi magasságuk arra is lehetőséget ad, hogy magasabb épületekkel komponáljuk a párost egy fotóba.

Esténként ragyog a téli ég gyöngyszeme, az Orion

Ha az égbolt fátyolfelhős, a ködösségeket ugyan nem érdemes nézni, ám az Orion fényes csillagai ekkor finom fényudvarokba burkolóznak, s ennek az a látványos hatása, hogy a csillagok színei feltűnően jól láthatóak, különösen a fotókon. A téli kora estéken, ha esetleg még a táj is havas, igen szép és hangulatos fotókat készíthetünk az Orion főszereplésével. A csillagkép látványát 18 óra felé már teljes sötétségben élvezhetjük, ekkor a keleti ég alsó 25-30 fokos részén ragyog, kimondottan jó tehát az alkalom arra, hogy tájképen örökítsük meg a szépségét.