Bolygók az alkonyi égen
Alkonyat után a Vénusz, a Jupiter és a Szaturnusz is látható a délnyugati ég alján. A hónap közepén a Vénusz még alig egy órával napnyugta után eltűnik a horizont alatt, a hónap legvégére ez az időszak másfél órára növekszik. A Jupiter egyre hamarabb nyugszik le, a hónap közepén, 2 órával a napnyugta után, a hónap végén már csak 1 óra 20 perc választja el a napnyugtától, megpillantása egyre nehezebb. A két legfényesebb bolygó megfigyeléséhez tiszta horizont és jó kilátás szükséges. A halványabb Szaturnuszt még láthatjuk sötét égen is a hónap során, még november legvégén is az alkonypír elhalványulása után nyugszik le, bő 2,5 órával a Nap után.

Bolygók a hajnali égen
Az egyre korábban felbukkanó Marshoz november végére a Merkúr is csatlakozik. A Mars 04:30 körül kel fel, így még teljesen sötét égbolton könnyen észlelhető lesz. 20-át követően már a Merkúrt is könnyen megfigyelhetjük hajnalban, másfél órával kel a Nap előtt, azonban 25-én, amikor a legjobb hajnali láthatósága várható, már bő két órával előzi meg Napunkat.

Tetőzik a Leonidák meteorraja 16/17-én éjjel

A raj maximuma idején 80 százalékos holdfény zavarja majd az égbolt sötétségét, így az egyébként az idei évre várható nem igazán jelentős aktivitásból még kevesebbet láthatunk majd. A Tempel-Tuttle üstökös porából származó szemcsék még holdmentes égbolton se produkálnának nagyszámú meteort, ideális esetben óránként 5-7, e rajból eredő gyors hullócsillaggal találkozhatnánk. Az alacsony aktivitásért talán kárpótolhat, hogy e meteorok gyakran fényesek, s megmaradó, sokáig látható nyomot hagynak maguk után. Aki a maximum megfigyelésére adja a fejét, az a hajnal előtti órákban járhat nagyobb szerencsével, a radiáns ugyan már 23 óra felé felkel, igazán magasan csak hajnal 3 után lesz. Mivel e meteorokkal egészen a hónap utolsó napjáig találkozhatunk, bár sajnos kevesen vannak, megfigyelésük nehéz. A meteorraj az elmúlt másfél évszázadban 33 évenként jelentős kitörést, óránként százas nagyságrendű meteort produkált, utoljára 2001-ben, azonban az üstökös porfelhőjének keringése miatt legközelebb csak a jelen századunk legvégére várnak hasonló kitörést.

Hold-Mars együttállás és holdsarló 24-én hajnalban
A 7,8 százalékos sarló kel fel hamarabb ezen a hajnalon, még sötét égen. A keleti határunknál 03:40, Budapesten 03:52, nyugaton 04:02 a holdkelte ideje. A Mars fél órával követi a holdsarlót, szinte pontosan alatta bukkan majd fel, a két égitest távolsága 5 fok lesz egymástól, ahogy egyre magasabbra kúsznak, a távolságuk kissé csökken majd. Bár jelenleg nem túl fényes még a Mars, tiszta égbolt esetén könnyen észrevehető.

Jupiter-Vénusz együttállás 23-26-án, alkonyatkor

A két fényes alkonyi bolygót 1-1,5 fok választja el egymástól az első három estén. Egy órával a napnyugta után, a már sötétedő, de még színes horizonton, nagyjából 3-4 fok magasan látszik majd a két bolygó. 23-án és 24-én még a Vénusz lesz közelebb a horizonthoz, 25-én már majdnem egy vonalban látszanak, mivel a Vénusz közben balra mozdul, és egyre magasabbra kúszik. 26-án már távolabb, 2,5 fokra lesznek, viszont teljesen egy vonalban láthatjuk őket.

Hold-Merkúr együttállás, vékony holdsarló 25-én hajnalban

A Holdnak e hajnalon már csupán 2,6 százalékát világítja be a napfény, így meglehetősen karcsú sarlóval találkozhatunk, ez önmagában is gyönyörű látvány. Most azonban ráadásnak még a fényes Merkúr is csatlakozik hozzá, a sarlótól alig másfél fokra jobbra láthatjuk majd a bolygót. Jól megfigyelhető lesz az is, hogy a Merkúr sokkal fényesebb, mint a kissé magasabban álló Mars. A két égitest szinte teljesen egyszerre kel majd fel, a Merkúr kb. 2 perccel előzi csak meg a sarlót. A holdkelte ideje ezen a hajnalon a keleti országrészben 04:58, Budapesten 05:10, nyugaton pedig 05:20 lesz. Ez az időpont még a csillagászati sötétség idejére esik, így a horizont, amennyiben derült lesz, még nem lesz világos, nem fogja zavarni a megfigyelést. Arra viszont lehetőségünk lesz még, hogy az együttállással párhuzamosan az állatövi fény kúpját is megpillantsuk, amennyiben fényszennyezéstől mentes a délkeleti égboltunk.

Hajszálvékony alkonyi holdsarló 27-én

Mindössze 1,2 százalékos megvilágítású sarlót van esélyünk megpillantani 27-én, ehhez kristálytiszta ég, és tökéletes rálátás kell a délnyugati horizontra, és nem árt, ha a nyakunkban lóg egy binokulár. Ha szerencsénk lesz az időjárással, akkor napnyugta után fél órával kereshetjük már a sarlót, ekkor alig 3 fok magasan lesz csupán, erősen világos égi háttéren. A sarló 54 perccel nyugszik a Nap után, így jó, ha 20 percünk marad az észlelésére.

Jupiter – holdsarló – Vénusz közeli együttállás 28-án alkonyatkor

A hónap talán legszebb jelenségét figyelhetjük meg e hármas együttállással, a 4,8 százalékos, jól észlelhető, de még igen vékony sarló a két fényes bolygó közt szinte pontosan középen, mindkettőtől kevesebb mint 2 fokra látszik majd. A sarló mellett jól megfigyelhetjük a földfény derengését is, amely teljes koronggá egészíti ki a vékonyka kiflit. A Jupiter lesz legközelebb a horizonthoz, picit magasabban, tőle balra a sarló, majd a sarlóval egy magasságban a már nagyon fényes Vénusz.
Mivel most is alacsonyan, kicsivel a látóhatár felett lesznek az égitestek, a tiszta horizont és a jó rálátás ismét előfeltétele lesz a sikeres észlelésnek. A Hold bő másfél órával nyugszik a Nap után, így időnk most bővebben akad a megfigyelésre, fotózásra. Egy órával napnyugta után kb. 4-5 fokos magasságban lesz az égi hármas, ekkor még világos, az alkonypír színeit jól mutató, ám nem zavaróan fényes égbolt ad lehetőséget a szépséges jelenség megfigyelésére. Ehhez az ideális időszak keleti határunknál 16:30-tól, Budapesten 16:40-től, nyugati végeinken 16:50-től kezdődik, s ekkortól még jó 50 percünk marad holdnyugtáig.

Égi sorakozó 29-én alkonyatkor

Az előző napi közeli együttállást követően a sarló már 10 százalékos megvilágítású lesz és jóval magasabban látható, jó 3 fokra közelíti meg a Szaturnuszt. A horizonthoz legközelebb lesz a Jupiter, kissé feljebb a Vénusz következik, majd közel 10 fokkal távolabb a holdsarló, s végül a Szaturnusz. Bár a sorozat nem lesz olyan megkapó szépségű, mint az előző napi szoros hármas, ha az időjárás engedi, érdemes rászánni egy kis időt a megfigyelésre! Mivel a Jupiter már igen hamar lenyugszik, a megfigyelésre alkalmas időt ez korlátozza, az ideális pillanat kb. egy órával napnyugta után köszönt be.