Mozgalmas lesz az időszak, bőven akadnak látnivalóink, együttállások, hajnali és alkonyi holdsarlók, állatövi fény és meteorok is lesznek az őszi égen.

Hold – Aldebaran együttállás 17-én este

A 85 százalékos Hold és a Bika legfényesebb csillaga kb. két fok távolságra közelítik meg egymást ezen az estén, ez a Hold fényessége mellett is lehetővé teszi az együttállás megfigyelését. A Hold 20 óra után kel fel az északkeleti égen, és nem változik jelentősen a távolsága a csillagtól az este során, csak hajnalra távolodnak el egymástól, így este bármikor fényképezhetjük őket.

Hold – Jászol-halmaz közeli együttállás 22-én éjjel

Az őszi-téli időszak rendszeres, visszatérő együttállása ezúttal 44 százalékos megvilágítású Hold fénye mellett történik majd, a távolságuk az éjféli holdkeltekor még 3,5 fok, azonban reggel 5 órára már szinte beleolvad a Hold a halmazba. Ez persze meglehetősen megnehezíti a fotózást, megfigyelést, bár a közel félhold még nagyon erős fényű, de tiszta, és páramentes égre (amire ősszel ritka) van szükség.

Az Orionidák meteorraj maximuma 22-én éjjel

Nem túl kedvező fényviszonyok mellett láthatjuk a Halley-üstökös porából származó meteorraj felvillanó látogatóit, mivel a közel félhold az égen világít majd. A meteorraj radiánsa, amely az Orion csillagkép felett picivel található, már 22 óra után felkel, így elméletileg ekkortól bukkanhatnak fel az egyébként kimondottan gyors rajtag meteorok is, ám a hajnal előtti órákban várhatunk többet belőlük. Ez óránként legfeljebb 10 meteort jelent, így nem lesz túl sűrű a program, és a holdfény csak ront a helyzeten. Azonban az Orionidák mellett további aktív őszi rajok is vannak, szép számmal bukkannak fel a két Taurida rajba tartozó és kimondottan lassú hullócsillagok. Tiszta ég esetén biztosan láthatunk néhány meteort 1-2 órányi megfigyelési időszak alatt is.

Hajnalban viszontláthatjuk a Marsot

Míg az alkonyi ég alján a Vénusz és a Merkúr megpillantása meglehetősen nehéz a két bolygó alacsony égi útja miatt, a hajnali Mars-megfigyelés jóval kedvezőbb körülmények közt, egyszerűbb feladat lesz. A Mars reggel 6 körüli percekben kel fel, azonban ahogy haladunk a hónap vége felé, a Nap már egyre később követi, így egyre sötétebb égi háttéren fog felbukkanni. Mivel 27-én átállunk a téli időszámításra, e nap után nem reggel 6, hanem hajnal 5 lesz a marskelte ideje, ez azonban nem változtat azon, hogy a csillagászati szürkület idején jó eséllyel megpillanthatjuk.

Hajnali holdsarló 26-án és 27-én

Október 26-án a sarló 5,5 százalékos megvilágítású lesz, így könnyen észrevehető akár még kissé felhős égen is. A holdkelte ideje ezen a reggelen keleti határunknál 04:24, Budapesten 04:37, nyugaton 04:47 lesz, még teljesen sötét égbolton.

27-én az ínyencekre vár a sarló, ugyanis ezen a hajnalon már csupán 1,5 százalékát világítja be a napfény, viszont rendkívül kedvező geometriájú az elhelyezkedése, így a hajszálvékony sarló könnyen megtalálható lesz egy kisebb binokulárral is. Összehasonlításul: a cikk nyitóképén látható 1,4 százalékos sarlóhoz hasonló látványra számíthatunk, ám sötétebb égi háttérrel. Ilyen esetekben, ha tiszta a keleti ég alja, a jó látásúak szabad szemmel is észrevehetik, fotózni viszont teleobjektívvel lehet majd. A holdkelte ideje keleti határunknál 04:45, Budapesten 04:57, nyugaton pedig 05:08 lesz. Ekkor épp csak elkezd világosodni az ég alja, így egyáltalán nem esélytelen tiszta idő esetén a sarlót szabad szemmel megfigyelni. Érdemes miatta korán kelni, mivel igen ritkán adódik ennyire kedvező megfigyelési lehetőség!

A hónap végén az állatövi fényt is megfigyelhetjük

A megfigyelést a hajnali holdsarlók vagy a Mars vadászatával egybeköthetjük, viszont ehhez mindenképp olyan helyszínre kell mennünk, ahol a keleti égrész fényszennytől mentes, nincs kivilágított település vagy ipartelep a közelben. Közepes várostól érdemes legalább 20-25 km távolságot számítani, a nagyobbaktól ennél is távolabbra menjünk. Ha párás az idő, a párásság fokozza a fényszennyezést azzal, hogy szóródik miatta a felszíni világítás fénye, ilyen esetben sok esélyünk nincs, esetleg magasabb hegyek tetején, ahol kevesebb a pára. Az őszi-téli időszakban a gyakran ködös időjárás elől szerencsés esetben a hegyekbe tudunk „menekülni”, ha a hegyek kilógnak a ködből.

Alkonyi holdsarló és Vénusz együttállás 29-én

A Hold, bár 3,1 százalékos megvilágítású lesz, még meglehetősen világos látóhatáron kell keresnünk, így csak teljesen tiszta égbolt esetén van esélyünk megpillantani az alatta kb. 2,5 fokkal épp lenyugodni készülő Vénusz társaságában. Ugyan a Merkúr még épp a horizont felett lesz, de a legbelső bolygót meglátni ilyen fényviszonyok mellett gyakorlatilag lehetetlen.

Akadálymentes rálátás szükséges a nyugati horizontra, így, ha az időjárási körülmények megfelelőnek tűnnek, érdemes már napnyugtára keresni egy alkalmas helyszínt, dombtetőt. A Hold alig egy órával a Nap után a láthatár alá bukik, így a megfigyelésre alkalmas időszak igen szűk lesz, napnyugta után kb. fél órával már megláthatjuk a sarlót és az alatta pislákoló Vénuszt. Ehhez az optimális időpont keleti határunknál 16:50 (holdnyugta 17:28), Budapesten 17:02 (holdnyugta 17:40), nyugaton 17:12 (holdnyugta 17:50).

Alkonyi holdsarló 30-án

Holdunk 8,4 százalékát világítja már be ezen az estén a napfény, így meglátása nem okoz gondot, ráadásul már majdnem 2 órával követi a Napot.  A 8 fok magasan álló sarló megfigyelésére az optimális idő 17:05 (holdnyugta 18:03), Budapesten 17:17 (holdnyugta 18:16), nyugaton pedig 17:28 (holdnyugta 18:27) lesz. A bevilágított sarló mellett jól láthatóvá válik már a földfény is.

Hold – Jupiter közeli együttállás 31-én kora este

Igen nagy közelségű együttállásra számíthatunk, s egyúttal arra is alkalom nyílhat, hogy még napnyugta előtt, világos égen megtaláljuk a Jupitert a 15 százalékos sarló alján. Ehhez két dologra lesz szükség: igen tiszta égboltra és kiváló látásra (vagy egy binokulárra). A Hold alacsonyan jár, egy órával napnyugta előtt is csak 20 fok magasan lesz a dél-délnyugati horizont felett, ha a sarlót megtaláltuk, közvetlenül annak alsó „szarva” alatt lesz a Jupiter picinyke fénypontja, amelyet a nappali égen nagyon halványan észlelhetünk csak, nagyon sok múlik ilyenkor azon, hogy mennyire tiszta felettünk a levegő. Teleobjektívvel fotózva viszont megjelenik a képen, akkor is, ha szabad szemmel nem látjuk meg. Napnyugtakor azonban már biztosan könnyen láthatóvá válik, ekkor a Jupiter már kissé jobbra lesz a sarló aljától, de alig 10 ívpercre, ami kb. a holdátmérő harmada. Egy órával napnyugta után már akkor is feltűnő lesz a kettős, ha nem teljesen tiszta az ég, 10 fokos magasságban, egymástól fél fokra (egy holdátmérőnyire) láthatjuk őket. Mivel a Hold 2,5 órával a Nap után nyugszik csak le, így kényelmesen megfigyelhetjük a kettőst, és bőven lesz időnk gyönyörködni a ritka látványosságban!