Alkonyonként láthatjuk a Merkúrt és a Vénuszt, hajnalban felbukkan a Jupiter, és ismét telihold köszönt ránk, utána azonban az esti állatövi fényt is megfigyelhetjük majd.

Égi kísérőnk a reggeli holdnyugta idején lesz 100 százalékos, az esti holdkeltére 99,8 százalékosra csökken, ám ez a különbség nem lesz észlelhető. A reggeli holdnyugta ideje keleti határunknál 07:11, Budapesten 07:23, a nyugati országrészünkben pedig 07:31. Az esti holdkelte a keleti határnál 16:53, Budapesten 17:07, a nyugati országrészben 17:18 lesz. A telihold mellett bónuszként megláthatjuk az Oroszlán legfényesebb csillagát, a Regulus-t is, este még 4 fokra, az éjszaka során a távolságuk 3 fokra csökken majd, így nem lesz túl közel a csillag annyira, hogy belevesszen a Hold fényébe.

A legbelső bolygó február első felében a napnyugta utáni órában lesz jól megfigyelhető, 1-jén még csak egy óra választja el a napnyugtától a Merkúr lenyugvását, azonban 10-én már 1 óra 40 perc időnk van napnyugta után megkeresni és megpillantani, ha az időjárás kedvező, érdemes ekkor nekivágni! A Merkúr fényes, így azt, hogy meglátjuk-e a horizont közelében, csak az dönti el, hogy tiszta-e az ég, napnyugta után 40 perccel már megpillantható a nyugati horizont felett. Ha 10-én alkonyatkor, 17:46-kor nézzük meg a Merkúrt, még a Nemzetközi Űrállomást is megpillanthatjuk, amint elrepül a közelében, az Űrállomás csak egy egész picit lesz fényesebb a Merkúrnál. Ehhez azonban mindenképp tiszta horizont szükséges, mivel ekkor még elég világos lesz az ég alja, még csak a navigációs szürkületben járunk, párás ég esetén nem sok fény jut át alig 10 fokos magasságban.

A hónap első felében, napnyugta után több mint 3,5 órán át élvezhetjük belső szomszédunk látványát, és a nagy fényessége miatt még a párás, fátyolfelhős égen is könnyen észrevehetjük, így kevésbé szigorú feltételei vannak a megfigyelésének. Egyaránt szép még pirosló horizont felett, és sötétedés után, Így kedvünkre válogathatunk, ha fotózni szeretnénk. Mivel viszonylag magasan is jár, városi környezetben is féyképezhetjük.

A teliholdas esték után, akár már 11-én is megpillanthatjuk az állatövi fényt a nyugati égen, ehhez válasszunk fényszennyezéstől mentes helyszínt! Napnyugta után 1,5 órával előbukkan az éteri szépséggel derengő fénykúp, és kb. egy órán keresztül még jól látható. Megfigyelését összeköthetjük az alkonyi bolygókéval, és a bolygók látványa meg is fogja könnyíteni magának a derengő fénykúpnak a megpillantását is. A kellő időpontban a Merkúr már egészen közel lesz a horizonthoz, képzeletben kössük össze a Merkúrt a magasabban ragyogó Vénusz fénypontjával, ez a vonal lesz az állatövi fény tengelye is. Néhány percen át egészen érdekes látványban is részünk lehet, kristálytiszta idő esetén: a még enyhén pirosas horizont felett a csillagos ég már kellően sötét ahhoz, hogy felderengjen az állatövi fény, ilyenkor az alkony utolsó színei és a derengő fénykúp egyszerre láthatóak.

Naprendszerünk legnagyobb bolygója az elmúlt hónapokat a Nap látszólagos közelségében töltötte, november eleje óta nem láthattuk, most azonban a hajnali égen már ismét megpillanthatjuk. Az óriásbolygó a csillagászati szürkület idején kel fel, vagyis épp pirkadni kezdő horizonton, így jó esélyünk van rá, hogy tiszta ég esetén megtaláljuk. A hónap első napjaiban pár perccel reggel 6 előtt bukkan fel, a hónap közepén már 05:10 körül, érdemesebb ekkortájt megkeresni, könnyebben pillantjuk meg a picit sötétebb horizonton. Különösen szerencsés helyszínen és tiszta égen ekkor már megláthatjuk a nyári Tejút derengő szalagját is, ennek a közepén a Mars is ott lesz, bár egyelőre nem túl fényesen.