Az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszéke, valamint a Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ kutatói és hallgatói két hetes terepgyakorlaton méréseket végeznek Szombathely térségében, 2012 őszén.

Geoelektromos mérés terepen

A geofizikai mérések célja a Kőszegi-hegység és a Vas-hegy között eltemetett hegység vagy éppen völgység feltérképezése, valamint a betemetődés óta eltelt időszak esetleges törésvonalainak, gyűrődéseinek kimutatása.

Néhány millió évvel ezelőtt a Kárpát-medence nagy részét a Pannon-tenger, majd a világóceántól való elszigetelődés miatt fokozatosan kiédesedő Pannon-tó vize borította, amit a bele ömlő folyók hordalékukkal szép lassan feltöltöttek. Mára az "eredeti" felszín csak néhány helyen bukkan ki, mint például a Keleti-Alpok részei, a Dunántúli-középhegység, vagy éppen a Kőszegi-hegység és a Vas-hegy. A feltöltődés, egy nagyjából asztallap simaságú felszínt eredményezett, ami mára átalakult, egy néhol meglehetősen meredek hátakból álló dombvidékké

A magyar földtudósok között napjainkban is nagy vita zajlik arról, hogy ezeket - a sokszor szabályosan ismétlődő dombokat - milyen erők alakították ki. A jégkorszakban sokkal nagyobb és erősebb vízfolyások? A sokkal szárazabb klímán tomboló szelek? Esetleg törésvonalak? Vagy éppen a ma is emelkedő és kelet felé préselődő Kelet-Alpok és a süllyedő Kisalföld közti gyűrődések, feszültségek?

Nagyításért klikk a képre!

A vizsgálatok között szerepelnek majd szeizmikus mérések, ahol a lecsupaszított földfelszínre helyezett fémlemezre mért kalapácsütések által keltett hullámok visszaverődési ideje rajzolja ki a felszín alatti rétegeket.

A geoelektromos vizsgálatok során elkülöníthetők a kis vezetőképességű kavics és homokrétegek a kisebb ellenállású agyagrétegektől. Mágneses mérésekkel, az iránytűt forgató mágneses tér változásait térképezik, nagyon érzékeny műszerrel a gravitáció apró eltéréseit mérik fel, valamint mintavétellel megállapítják a folyó által lerakott kavicsok korát.

A kutatók a mérésektől választ várnak olyan érdekes kérdésekre, mint valóban földrengés pusztíthatta-e el az ókori Savaria városát, megalapozva ezzel a későbbi német nevét (Steinamanger, "kő a mezőn").

Törésvonalon fekszik-e és ezért ma is veszélyezteti-e földrengés Szombathely városát?

A jégkorszakban tényleg keresztülfolyt egy hatalmas, Duna méretű folyó a Felsőőr (Oberwart) – Szombathely – Németújvár (Güssing) közti területen, lerakva nagy mennyiségű kavicsát?

A Kőszegi-hegységtől délre levő terület valóban egyre jobban dől dél-délkelet felé?

A letelepített római katonák birtokhatárai hol és hogyan látszódnak napjainkig?

Írta és fényképezte: Kovács Gábor ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék és Unger Zoltán NyME SEK