A globálisan felhasznált energia 40 százalékát az
épületek fogyasztják el, ám ez tovább csökkenthető - mondta a Dán
Királyság magyarországi nagykövete, Tom Norring Budapesten, a Nemzetközi
Aktívházszövetség éves konferenciáján.
Fotó: dreamstime
A lakóépületek energiamegtakarító beruházásai hosszú távon ugyan, de
megtérülnek, és ez különösen fontos egy olyan országban, ahol az
alacsony jövedelemből magas hányadot kell az épületek működtetésére
fordítani.
Az EU-ban az épületállomány két százalékát kell energetikailag
felújítani - közölte Laurent Deleersnyder, az Európai Bizottság
energiaügyi főigazgatóságának szakértője. Hatályos az az irányelv, amely
az épületek költséghatékony felújítását írja elő, illetve rögzíti azt,
hogy a következő évtizedben már csak olyan épületek kaphatnak építési
engedélyt, amelyek minimális energiát használnak fel. Ezeket hívják
majdnem nulla energiaigényű épületeknek, de fontos, hogy azt a kevés
energiát is megújuló forrásból szerezzék be. Ezt az irányelvet
Magyarország is átvette.
Az épületek energiaigényének csökkentése egyúttal az ország
gázfüggőségét is csökkenti - mondta Biczó Imre, a Nemzeti Környezetügyi
Intézet (NeKI) főigazgatója.
A Vidékfejlesztési Minisztérium e
háttérintézményének feladata - egyebek mellett - az energiatakarékos
épületek létrehozásához szükséges jogszabályok előkészítése. A
főigazgató ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy Franciaországban már másfél
évtizede csak önálló légcserével rendelkező házak épülhetnek.
Az
aktívház folytatása a korábban kidolgozott passzívház-koncepciónak. A
passzívház egy évben nem használhat fel fűtésre és hűtésre
négyzetméterenként 15 kilowattóra energiánál többet. Az aktívház
viszont, több energiát termel, mint amennyit elfogyaszt, éves szinten.
Ezt pedig a meleg vizet előállító napkollektorral, a hálózatba villamos
energiát tápláló napelemmel, valamint „házi” szélturbinával teszi.
A passzív- és az aktívház fala is kiválóan hőszigetelt, az ajtók és
ablakok kis energiaveszteségűek, és éppen ezért az ilyen épületeket
géppel kell szellőztetni. Télen a használt meleg levegő előmelegíti a
friss levegőt, amit mélyen a földben lévő csőkígyón keresztül szívnak be
a házba. Nyáron az így beszívott levegő viszont a hűtési igényt
minimalizálja.
Forrás: MTI
Kommentáld!