Édesség a világűrben
Glikolaldehidet, a legegyszerűbb cukorféleség
molekuláit, fedeztek fel egy a Naphoz hasonló ifjú csillag körül dán
asztrofizikusok. A vizsgálatok eredményét az Astrophysical Journal
Letters című szakfolyóiratban ismertették - olvasható a Space.com
űrkutatási hírportálon.
Fotó: ESO/L. Calçada & NASA/JPL-Caltech/WISE Team
A kutatók a chilei Atacama-sivatagban, 5000 méteres magasságban
működő rádiótávcső-rendszerrel, az ALMA-val (Atacama Large
Millimeter/submillimeter Array) végezték megfigyeléseiket. Az 54 darab
12 méteres és 12 hétméteres átmérőjű, mozgatható antennákból álló
rendszer a milliméter, illetve szubmilliméter hullámhosszúságú sugárzást
érzékeli.
Az ifjú csillag, az IRAS 16293-2422 katalógusjelű nap 400 fényévnyire
látható a Kígyótartó (Ophiuchus) csillagképben. "A születő csillagot
körülvevő por- és gázkorongban találtunk glikolaldehidet, ez a cukrok
legegyszerűbb alakja, és nem sokban különbözik attól, amivel a kávénkat
édesítjük. Szénből, oxigénből és hidrogénből álló nyolcatomos molekula,
amely más molekulákkal kölcsönhatásba lépve bonyolultabb cukrokat,
glukózt és ribózt hoz létre. A ribóz a nukleinsavaknak, így a DNS-nek és
az RNS-nek is fontos építőeleme" - mondta Jes Jorgensen, a tanulmány
vezető szerzője, a koppenhágai Niels Bohr Intézet kutatója.
Korábban
már észlelték a glikolaldehid-molekulákat a csillagközi térben, ám ez az
első, amikor egy Naphoz hasonlító csillag környékén fedezték fel.
A valóságban a molekulák körülbelül akkora messzeségben vannak a csillagtól, mint a Nap és az Uránusz közötti távolság.
"A
nagy kérdés, hogy mennyire összetettek ezek a molekulák, mielőtt
beépülnek a csillagot körülvevő gáz- és porkorongból képződő bolygóba.
Ez sok mindent elárulhat az élet keletkezéséről" – tette hozzá Jes
Jorgensen.
Mivel az IRAS 16293-2422 katalógusjelű csillag viszonylag közel van a
Földhöz, a tudósok nyomon követhetik, hogy miként változik a fiatal
csillagot körülvevő gáz- és porkorong molekuláris összetétele. A
nagyteljesítményű berendezések, így az ALMA rádiótávcső-rendszer
lehetővé teszik azt is, hogy megfigyeljék, milyen kölcsönhatásba lépnek
ezek a molekulák az új bolygók képződése során.
Forrás: MTI
Kommentáld!