Balaton az űrből
Fotó: Chris Hadfield, ISS
Az rendezvény célja, hogy egyetemi hallgatóknak és frissen végzett
földtudományi szakembereknek lehetőséget biztosítson tudományos
eredményeik bemutatására. Az esemény résztvevőit minden évben komoly
kihívás elé állítják, hiszen talán leendő munkahelyük képviselője
zsűritagként vesz részt a konferencián.
A programban előadásokat hallhattunk különböző témákban a föld
mélyétől a földfelszínen át a Marsig. Az előadók a kőolajipar,
vulkanológia, környezetszennyezés és a morfológia témakörét is
érintették. A legjobb előadásokat és posztereket díjazták, valamint a
cégek képviselői különdíjakat is osztottak.
A gyakorlati kategória megosztott első helyezettje Visnovitz Ferenc, a
Környezettudományi Doktori Iskola hallgatója volt, aki a hazai
földtudomány örökzöld témáját mutatta be, a Balaton kialakulásának
aktuális elméletét. Hazánkban örök vita folyik arról, hogy dombságaink
mintázatát törésvonalak, a folyóvizek pusztító ereje, vagy sivatagi
szelek alakították-e ki. Nincs ez másképp a Balatonnal sem. Már Eötvös
Loránd is a befagyott tó jegén mérte találmányával, az Eötvös-ingával a
tó alatti földtani felépítést.
Az utóbbi években már modern eszközökkel, víziszeizmikus mérésekkel
térképezték a tó alatt fekvő rétegeket. A módszer lényege, hogy egy hajó
által vontatott szerkezet lökéshullámokat indít a tófenék felé. A
hullámok a földtani rétegekről visszapattannak a mérőműszer felé, ami a
kibocsátás óta eltelt idő alapján kirajzolja azok geometriáját. A
módszer alkalmas a rétegek futásának meghatározására, és a törésvonalak
feltérképezésére is.
Víziszeizmikus mérési eredmény a Balaton alatti képződményekről.
Illusztráció: Visnovitz Ferenc
A Balaton alatt készített szelvények azt mutatják, hogy az iszap
alatt fekvő, néhány millió éves, pannonnak nevezett üledékek mára
deformálódtak. Az eredetileg vízszintes rétegek meggörbültek, és
megtörtek, ami azt jelenti, hogy a lerakódásuk óta eltelt időben
törésvonalak alakították, ahogy ezt már Cholnoky Jenő geográfus, a
Balatoni kutatások egyik atyja is állította.
A kutatás alapján azonban
bezökkenés helyett a kőzettestek oldalirányban csúsztak el egymáshoz
képest. A gyengülés mentén utólagos erózió mélyítette a területet, de
hogy ez folyóvíz vagy szél által történt-e, továbbra is vizsgálják.
Az
ifjú kutatók a régi nagy tudósok nyomdokába léptek, az elődök
hihetetlen komplex gondolkodásmóddal kialakított elméleteit modern
eszközökkel igazolják, pontosítják vagy árnyalják, miközben egyre
közelebb jutnak a valós események bizonyításához.
Írta: Kovács Gábor
ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék
Kommentáld!