2019. március 30-án helyi idő szerint 20:30-kor világszerte sötétségbe borultak a nagyvárosok és kis települések díszkivilágításai, és a világ lakosságának egyharmada is kapcsolódott a programhoz.

A résztvevők ezzel a gesztussal is kifejezték elkötelezettségüket bolygónk megóvása iránt. A lekapcsolás csak egy szimbólum: a WWF Föld Órája valódi üzenete az, hogy mindannyiunk felelőssége és érdeke, hogy elinduljunk a fenntarthatóság útján.

A párizsi Eiffel-toronytól a New York-i Empire State Buildingen, a római Colosseumon és a Sydney-i Operaházon át a dubaji Burdzs Kalifáig az épületek és látványosságok ezreinek díszkivilágítása kapcsolt le ugyanazzal a céllal: felhívni a kormányok, vállalkozások és egyének figyelmét arra, hogy együtt tegyenek egy élhetőbb és fenntartható jövőért.

Az elmúlt évtizedben a Föld Órája mozgalom milliókat inspirált arra, hogy csatlakozzanak a különböző természetvédelmi és éghajlatváltozással kapcsolatos kezdeményezésekhez. A WWF Nepál például hatezer környezetbarát LED-fényforrást osztott szét, és arra kérte a nepáli kormányt, hogy további 20 millió darabbal támogassa a lakosságot. Madagaszkáron – ahol az erdőirtás súlyos probléma a szénkitermelés miatt – a WWF arra buzdítja a helyieket, hogy ökokályhák használatával csökkentsék a szénhasználatukat, ezáltal az erdőirtás mértékét is. Guatemalában az áradások, a vizek szennyezettsége és az aszályok jelentenek gondot, ezért itt a felelős vízhasználat került előtérbe, illetve a folyamatos vízellátást biztosító törvények bevezetésére szólította fel a kormányt a WWF. Indonéziában a WWF visszaerdősítési programjának keretében az ország 15 ezer régiójában 26000 mangrove fát ültettek, ezzel is támogatva a kormányt abban a vállalásában, hogy 2020-ra 26 százalékkal csökkentik az ország üvegházhatásúgáz-kibocsátását.

Kis lépésekben is haladhatunk
Az idei Föld Órájához számos kisebb és nagyobb hazai település csatlakozott, Budapest fényeit pedig a Dunán ringatózva, a Rapszódia hajón oltotta le a WWF Magyarország, ahol a lekapcsolás után a Lumenet jóvoltából napelemes asztali fények biztosították a hangulatvilágítást. A lekapcsolást megelőzően egy kerekasztal-beszélgetés során Dr. Purebl György pszichiáter, egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatóhelyettese, Szabó Eszter, a Felelős Gasztrohős kommunikációs vezetője, Kump Edina környezetkutató és hulladékcsökkentési szakértő, a Hulladékmentes.hu alapítója és Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója azt vitatták meg, hogy milyen pszichológiai gátak állnak a fenntartható életmódra váltás útjában. Hiszen mindenki tudja: csak egy bolygónk van, amire vigyázni kell, ha azt szeretnénk, hogy gyerekeink és unokáink és élvezni tudják a természet nyújtotta lehetőségeket.

„Kis lépés egy embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek” – Neil Armstrong szavai környezetünk védelmére is vonatkozhatnának. Dr. Purebl György szerint ugyanis az emberek a fenntartható életmód felé vezető úton sok esetben csak kis lépésekben tudnak haladni: eleinte kismértékű és konkrét dolgokat kell tenni annak érdekében, hogy tudjunk változtatni. Az emberek nagyon szeretnek ugyanis jót tenni, ha nem kerül túl sok energiába nekik. Bolygónk állapotáért mindenki sokat tehet olyan célok kitűzésével azonban, amelyek könnyen megvalósíthatók. Éppen ezért indította a WWF Magyarország a március végéig tartó négyhetes kihívássorozatát, melynek keretében különböző kategóriákban adott fenntarthatósági tippeket, arra buzdítva az embereket, hogy válasszák ki azokat, amelyeket a leginkább be tudnak illeszteni életükbe. A kihívásban résztvevők #földórája2019 hashtaggel posztolták vállalásukat, és ezzel Lumenet energiatakarékosfényforrás-csomagot nyerhettek. Így születtek posztok húsmentes ételekről, nejlonszatyor helyett vászontáskás és csomagolásmentes bevásárlásról, rollerrel, gyalog vagy biciklivel való közlekedésről.

Hazánkban is sokan megmutatták tehát: minden apró lépés számít, és nem csak a Föld Órája alatt lehetünk környezettudatosak, hanem a mindennapokban is.