Hatmillióan élnek a Nápoly melletti vulkáni kaldera környezetében, így minden, a korábbi kitörésekre vonatkozó kutatás igen fontos.

Európában az elmúlt 200 000 év során a legnagyobb kitörést a Campi Flegrei produkálta 40 000 évvel ezelőtt (300 köbkilométer tömör kőzetnek megfelelő mennyiségű kidobott anyaggal), a vulkán legutóbbi ismert nagy kitörése 15 000 éve volt (40 köbkilométer anyag), ám azóta is számtalan kisebbről van tudomásunk, utoljára 1538-ból, a Monte Nuovo kis salakkúpját eredményezőről. Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálatai alapján azonban a hírhedt vulkán 29 000 éve is igencsak jelentős kitöréssel lepte meg Európa korabeli lakóit.

A Campi Flegrei a Nápolyi-öböl vulkánja, bár kevésbé híres a déli szomszéd Vezúvnál, ez pusztán annak köszönhető, hogy nem a történelmi időkre időzítette a nagy kitöréseit. A Campi Flegrei hatalmas kaldera, vagyis nem a magasba nyúló ormot kell keresnünk a térképen vagy a nápolyi tájban, bár kisebb kitöréseiből apróbb salakkúpok ránk maradtak (mint az említett Monte Nuovo is). A terület az ókor óra sűrűn lakott, a híres, víz alatt megkötő és erőssé váló ókori római beton vulkáni eredetű hozzávalóját is itt bányászták.

Az életjeleit manapság a Solfatara turistacsalogató geológiai csodái formájában nézhetjük meg, illetve Pozzuoli városában a felszín emelkedése-süllyedése is arról tanúskodik, hogy távolról sem halott a vulkán. Rémhírek is rendszeresen jelennek meg róla, ám a rémhírek helyett érdemesebb lenne a tudatos felkészülésre energiát fordítani.

A Mediterráneumban az 1970-es években kezdtek rátalálni egy 29 000 évvel ezelőtt képződött vulkáni eredetű rétegre, az üledékekben talált lerakódások eredetéről azonban nem volt bizonyíték a Földközi-tenger környezetében. A hamuréteg Görögországban is 1 cm vastag volt, így lehet arról talán fogalmunk a hatásáról.

Bár logikusnak tűnt, hogy a környék nagy kitöréseiért felelős Campi Flegrei lehet a tettes, a hamuminták kémiai összetétele nem egyezett azzal, amit e vulkántól ismertünk. A kutatócsoport most a Campi Flegrei kalderájától néhány kilométer távolságban vett mintát a felszín alól két helyen is, s kiderült az elemzések alapján, hogy azonos a több ezer kilométerre is megtalált lerakódásokkal. A kutatók a Masseria del Monte tufaréteg nevet adták az e kitörésből eredő vulkáni lerakódásoknak. E réteg szemcséinek kémiai összetétele teljesen megegyezett a nagy területen talált hamu összetételével, és a kormeghatározása is a 29 ezer évvel ezelőtti időt adta ki.

A mérések alapján megbecsülték azt is, hogy mekkora lehetett a kitörés során kidobott vulkáni anyag: 16 köbkilométer lett az eredmény. Ez ugyan nem olyan hatalmas, mint a 40 000 éve volt óriási kitörés, ám egy hatmillió lakosú régió szívében több, mint elegendő. A kitörésből eredő kidobott anyag mennyisége a Krakatau 1883-as kitörése során kidobotthoz hasonlítható mennyiségű, így talán könnyebb elképzelni a méretét.
Mivel a másik két nagy kitöréshez hasonló vaskos, látványos tufarétegeket nem lehet találni a kaldera közelében, valószínűsíthető, hogy a kitörés dinamikája eltérhetett azokétól, s az ezt vulkáni tevékenységek, valamint az erózió eltüntették a közeli látványos bizonyítékokat.

A Masseria del Monte tufája a 40 és a 15 ezer éves kitörések közt található, vagyis a korábban vélthez képest gyakoribbak a Campi Flegrei nagy kitörései. Ez különösen fontos a Nápolyi-öböl lakossága szempontjából, hisz így egy minden bizonnyal bekövetkező jövőbeli kitörés ideje is valószínűleg közelebb van hozzánk időben, mint a korábbi ismert kitörések alapján vélték a szakemberek. Régóta világos, hogy nem az a kérdés, lesz-e a Campi Flegrei-nek következő kitörése, hanem az, hogy mikor. Most ezzel a kutatással egy picit pontosabbá válhatnak a valószínűségi becslések, s talán a környező lakosságért felelős döntéshozók is fontosabb feladatnak tarthatják a felkészülést.

Forrás: Égen-Földön-Föld alatt