Árvíz és belvíz Tiszasülynél
Fotó: H. Szabó Sándor/ORFK
A klímaváltozás és a népesség növekedése miatt, a világ egyre értékesebbé váló természeti kincse lesz az iható édesvíz.
Magyarországon a nemzeti vízstratégia, várhatóan 2013 szeptemberében kerül a kormány elé, jóváhagyásra.
"Az földrajzi adottságok miatt, felszín alatti vizekben – ivóvízben,
termál- és gyógyvizekben - bővelkedünk, de felszíni vízkészleteink
térbeli és időbeli eloszlása kedvezőtlen. Mindez az eddigieknél
ésszerűbb, komplexebb vízgazdálkodást tesz szükségessé"
- nyilatkozta az
MTI-nek Kovács Péter, vidékfejlesztési tárca vízügyért felelős
helyettes államtitkára.
A dokumentumban foglaltak megvalósításának kedvez, hogy az EU
2014-2020 közötti időszakra kiemelten fontosnak tartja a vízkészletek jó
minőségének megőrzését, ésszerű felhasználását, erre a célra a
következő években nálunk is több száz milliárd eurós forrás áll majd
rendelkezésre.
A nemzeti vízstratégiában fontos helyet foglal el
az országon átfolyó vizek megtartása – hangsúlyozta a helyettes
államtitkár.
A gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségek következtében
ugyanis időnként nagy mennyiségű víz zúdul a Kárpát-medencére, ekkor az
árvíz és a belvíz okoz gondot, száraz időszakban pedig az aszály.
A szélsőségek elkerülésére a stratégia, többek között
multifunkcionális tározók építését javasolja, amelyeket a nagyvizek
idején feltöltve, később öntözésre, halastóként, vagy turisztikai célra
lehet hasznosítani.
Jelenleg, alig 80-100 ezer hektárnyi területet öntöznek, ez a
mezőgazdasági termelés biztonságához kevés. A vízstratégiában foglalt
javaslat szerint e terület megkétszerezése a feladat.
Ennek
megvalósításához a gazdálkodók korszerű, energia- és víztakarékos
berendezések vásárlásához támogatást kaphatnak - mondta Kovács Péter.
A tapasztalat szerint az öntözött földekről kétszer, háromszor
nagyobb termés takarítható be, mint a természet szeszélyére utalt
táblákról.
A Kárpát-medence földrajzi helyzete miatt a folyók
több országot érintenek, ezért az ökológiai egyensúly megőrzéséhez, az
eredményes vízgazdálkodáshoz elengedhetetlen a nemzetközi vízügyi
kapcsolatok ápolása.
A helyettes államtitkár megerősítette: jelenleg is
sikeres az együttműködés a tiszai árvizek mérséklésére Ukrajnával,
Romániával közös monitoring rendszer működik a határ menti folyók
vízminőségének figyelésére, Szlovéniával közösen épült meg a Kebele
árvíztározó és sikerült megállítani a Rába habzását.
Kiemelkedő
jelentősége van a határvízi együttműködés mellett a Duna Védelmi
Nemzetközi Bizottság (ICPDR) keretében folyó Duna medence szintű
vízgyűjtő gazdálkodási tervezésnek. A Nemzeti Vízstratégia ezeknek a
nemzetközi kapcsolatoknak a továbbfejlesztésére is súlyt helyez.
Forrás: MTI/ng.hu
Kommentáld!