Világszerte emberek százmilliói élnek aktív vulkánok közelében, e hegyek némelyike kiszámítható, föl lehet készülni a kitöréseire, mások esetében erre kevés lehetőség van. Az Etna ebből a szempontból a kiszámíthatóbban viselkedő tűzhányók közé sorolható, köszönhetően a hosszú ideje tartó megfigyeléseknek és méréseknek, a hegyen dolgozó geológusok munkájának.
Azonban az elmúlt 150 év során megháromszorozódott a népesség, amely a lejtőin lévő falvakban, kisvárosokban él, és sok esetben az infrastruktúra fejlesztései nem a vulkáni veszélyeknek megfelelően zajlottak, így a lakosok egy része a korábbinál nagyobb kockázatnak is van kitéve.
Az Etna esetében a fő problémát a lávafolyások okozzák, s ezek helyszíneiről több felmérés is készült már. Most egy, az Etna vulkanológiai obszervatóriumában dolgozó olasz geológus csoport térképes rendszerbe állította és számszerűsítette az Etna egyes pontjain annak az esélyét, hogy érinti-e lávafolyás az adott helyszínt, a felmérésről a GSA Bulletin geológiai szakfolyóiratban számoltak be.
Az Etna pajzsvulkán, és nem egyetlen központi krátere van, így különböző pontjaiból is eredhetnek lávafolyások, ahogy a történelmi idők során is számtalanszor, különféle lejtőkön keresett utat magának a forró kőzetolvadék. A kutatócsoport már 6 éve is készített egy felmérést a lávafolyások várható elhelyezkedésének veszélyeiről, s akkor úgy találták, hogy jóval nagyobb a kockázat, mint azt gondolták, s részletesebb vizsgálatot érdemel a téma. Ugyan a vulkán aktivitásában semmilyen változást nem tapasztalnak vagy várnak, a lakosságot érintő többlet veszély abból következik, hogy ma sokkal érzékenyebb az infrastruktúra, és kisebb zavarok is nagy károkhoz vezethetnek.
Színekkel jelölték a várható veszélyességi-kockázati mértéket.
FORRÁS: PHYS.ORG / CIRO DEL NEGRO ET AL.
A Phys.org beszámolója szerint a felmérésben olyan adatokat vettek figyelembe, mint egy adott ponton egy új hasadékból induló kitörés esélye időben és térben elhelyezve, a kiinduló lávafolyások várható útvonala, illetve a helyszínen lévő emberi jelenlétet (települést, mezőgazdasági területeket, infrastruktúrát egyaránt). Az eredményül kapott kockázati térképen részletesen, de áttekinthetően ábrázolták az egyes helyszínek veszélyeztetettségét, így kiderül, hol vannak a hegy lejtőin azok a helyek, ahol a legnagyobb kárt okozhatná egy lávafolyás. A legnagyobb esély a lávafolyásokra ezek közül a hegy keleti oldalán álló Valle de Bove lejtőjén van, ami lakatlan, és több tízezer éve beszakadással alakult ki. A lávafolyások az elmúlt évtizedekben is gyakran vették erre az útjukat, a terület gyakorlatilag sivatagnak tekinthető. A legnagyobb kockázatnak kitett rész azonban a hegy keleti lejtőjén lévő régió, ahol sok a település, és így nagyobb lakott terület és több ehhez kapcsolt, fontos infrastruktúra is található.
Remélhetőleg a könnyen kezelhető térképet majd a hatóságok is használni fogják, hogy a kockázat csökkenthető legyen a helyes döntésekkel.
Kommentáld!