Az űrfelvételen a 2005-ös Katrina hurrikán látható. Fotó: NASA
Szakemberek már hosszú ideje tanulmányozzák az óceánok felszíni
vízhőmérsékletében bekövetkezett változások és a trópusi ciklonok
kialakulásának gyakorisága közötti összefüggést. A koppenhágai Niels
Bohr Intézet munkatársai azonban kínai és amerikai kollégáikkal most
először készítettek el olyan hosszú időszakot felölelő statisztikai
modellt, amely a különböző vízfelszíni hőmérsékletek mellett figyelembe
vette a levegő felmelegedését is. Vizsgálataik során abból indultak ki,
hogy a hatalmas erejű szélviharok rendkívül érzékenyen reagálnak a
hőmérsékleti változásokra.
A Katrina hurrikán 2005 augusztusában zúdult az Egyesült Államok déli
partvidékére: a természeti csapás több ezer ember életét követelte, és
tombolása az Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) felmérése
alapján legkevesebb 108 milliárd dolláros anyagi kárral járt.
A kutatócsapat elsősorban a hurrikánok legpusztítóbb elemének tartott
viharhullámok felbukkanását és rombolását elemezte a hőmérsékleti
változások tükrében, egészen 1923-ig visszamenően. A felkorbácsolt
óceánból keletkező, a normálisnál sokszorta magasabb viharhullámokat a
forgószél hajtja a partok felé, és méretükből pontosabban lehet
következtetni a ciklon erejére, mint a mag körül örvénylő szél
sebességéből. Szakértők szerint a Katrina által 2005-ben okozott
pusztítás jelentős részét a partokat elemi erővel ostorozó viharhullámok
vitték végbe.
A különböző hatástényezőket egységes rendszerbe ötvöző modell alapján
– amelyet az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben
vázoltak fel – a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ha a
levegő átlaghőmérséklete 0,4 Celsius-fokkal emelkedik a század végéig,
akkor a Katrina-erejű, szélsőséges hurrikánok száma megkétszereződik, ám
gyakoriságuk a hőmérséklet-emelkedéssel arányosan növekedhet.
Számításuk szerint, ha a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokos lesz,
akkor a hurrikánok hajtotta viharhullámok háromszor-négyszer gyakrabban
ostromolhatják a partokat, mint az előző évszázadban, ha pedig a
felmelegedés mértéke eléri a 2 fokot, akkor a rettenetes erejű
szélviharok száma megtízszereződhet.
„Utóbbi azt jelenti, hogy minden második évben számítani lehet majd
egy Katrinához hasonló hurrikán megjelenésére” – idézte a ScienceDaily
nevű tudományos hírportál Aslak Grinstedet, a Niels Bohr Intézet
kutatóját. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a felmelegedés hatására az
óceánok és tengerek vízszintje emelkedni fog, ami csak fokozhatja a
ciklonok – közelebbről a viharhullámok – pusztító hatását.
Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) által
korábban ismertetett számítógépes adatok alapján a globális hőmérséklet
2–6 Celsius-fokkal növekedhet a 21. század végéig.
Forrás: ScienceDaily / MTI
Kommentáld!