A szakértők úgy gondolják, hogy az üvegházhatású gáz felhalmozódása 3 millió éve nem látott felmelegedést idézhet elő – számol be a Live Science. A szakértők számítógépes modellezés segítségével mérték fel a 2,9 millió éve megkezdődött negyedidőszak klimatikus változásait.
Matteo Willeit, a Potsdami Klímakutató Intézet munkatársa és a csapat vezetője szerint ezen periódus során bolygónk sokat alakult, de egyszer sem történt olyan drámai változás, mint manapság. „Ahhoz, hogy a mostaninál melegebb éghajlatot kapjunk, gyakorlatilag egy másik geológiai időszakba kell visszautazni” – mondta a kutató.
A negyedidőszak egy hideg periódussal kezdődött, amikor a grönlandi jég Észak-Amerika nagy részét lefedte. Willeit szerint eleinte a jég kiterjedése a Föld pályájának változásaihoz igazodva nagyjából 41 ezer évenként csökkent, illetve nőtt, majd 1,25-0,7 millió éve 100 ezer éves periódusra állt át.
A csapat ezen változás okait vizsgálta modellezés segítségével, és a különböző faktorokkal számolta, mint a légköri és óceáni viszonyokkal, illetve a vegetációval. Eredményeik alapján a jelenség hátterében két tényező állt: az atmoszféra szén-dioxid szintjének csökkenése (melyet a vulkáni aktivitás visszaesése okozhatott), illetve az, hogy a gleccserek kimosták maguk alól a regolitnak nevezett laza üledékréteget.
A friss tanulmány szerint 2,5 millió éve az átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal volt magasabb az iparosodás utáni időkhöz képest. A negyedidőszakban eddig ez jelenti a csúcsot, az adatok azonban azt mutatják, hogy a rekord rövid időn belül megdőlhet.
A 2016-os párizsi klímaegyezmény azt tűzte ki célul, hogy a mostanihoz képest legalább 1,5 Celsius-fok alatt tartsuk a felmelegedést. Ez épp a 2,5 millió évvel ezelőtti állapotnak felel meg, egyelőre azonban úgy tűnik, hogy nem tudjuk elérni ezt a célt.
Kommentáld!