Ismét megjelentek a titokzatos kék felhők
Senki nem tudja, miként alakul ki az égi jelenség, csak annyi biztos, hogy nyáron várható.
A magyarul éjszakai világító felhő vagy poláris mezoszférikus felhő
néven futó optikai jelenség - mint ahogy az nevében is benne van -
világít, és a mezoszférában, 85 kilométerrel a Föld felszíne felett
keletkezik. Az éjszakai égboltot kék kacsokkal elborító, gyöngyházszínű
felhő természetesen nem magától világít, a Nap utolsó sugarait törik meg
ilyen gyönyörűen a mezoszféra jégkristályai.
(Fotó: Brian Whittaker)
Ezek a felhők amilyen szépek, olyan titokzatosak - az amerikai űrügynökség közleménye
szerint eredetüket egyesek a meteoritok porával, mások a rakéták által
kibocsátott gázokkal, míg megint mások a globális klímaváltozással
hozzák összefüggésbe.
A tanácstalanságot az okozza, hogy a mezoszféra a
Szaharánál is százmilliószor szárazabb, így a szükséges jégkristályok
keletkezése roppant titokzatos folyamat.
Ahogy a sarki fényt, úgy bolygónk legmagasabban képződő felhőjét is látták már az egyenlítőhöz közelebb - tapasztalatok szerint itthon június közepétől augusztus elejéig van esély megcsodálni
- elsősorban mégis az északi és déli félteke 50° és 70° szélességi
fokai között szeret megjelenni.
Megfigyeléséhez naplemente után fél-egy
órával nyugatra kell tekinteni, mikor a Nap már 6-16 fokkal a horizont
alá bukott. (A hajnali ébredők természetesen napkelte előtt is
próbálkozhatnak, de akkor persze keleti irányban.)
Kommentáld!