Valószínűleg a felmelegedés miatt hagyják el
megszokott költési területeiket az antartkiszi császárpingvinek, és egy
30 méteres jégfalakra vonulnak.
Fotó: dreamstime
A madárköltözést a Brit Antarktiszi Kutatóprogram (BAS) tudósai
észlelték műholdfelvételeken, melyeken négy kolónia vonulása volt nyomon
követhető - idézte a The Guardian online kiadása a PLOS ONE tudományos
lapban közzétett tanulmányt.
A császárpingvinek rendszerint vékony tengeri jégen költenek, ahonnan
könnyen tudnak táplálékról gondoskodni. Az utóbbi években azonban
később vastagodott meg annyira a jég, hogy elbírja a kolóniát, ezért
kényszerültek a sokkal masszívabb selfjégre. A tengeri jég a sós vízből
fagy meg, míg a selfjég a parti síkságról a tengerbe nyúló jégtábla,
amelynek külső pereme akár 60 méter magas is lehet.
A szakértők
szerint a szokatlan viselkedés arra utal, hogy a pingvinek
alkalmazkodnak a környezeti változáshoz. Peter Fretwell, a BAS kutatója
elmondta: 2008-as, 2009-es és 2010-es műholdfelvételeken látszik, hogy a
jég éves koncentrációja elég sűrű volt a kolónia fenntartásához.
Később, 2011-ben és 2012-ben azonban csak egy hónappal a költési szezon
kezdete után alakult ki a tengeri jég, így ezekben az években a
császárpingvinek átköltöztek a szomszédos selfjégre, hogy felneveljék a
fiókáikat - magyarázta a kutató.
Fotó: BAS/Digital Global
Az az igazán megdöbbentő, hogy a 30 méteres magasságot is elérő úszó
jégtáblák oldalára felmászni igen nagy próbatétel lehetett ezeknek a
madaraknak, amelyek ugyan ügyes úszók, ám szárazföldön a mozgásuk
gyakran esetlennek tűnik - hangsúlyozta Fretwell.
Mivel a császárpingvinek költőhelye a tengeri jég, ezért a
"mérsékelten fenyegetett" kategóriába sorolja a fajt a Természetvédelmi
Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajokat számon tartó vörös
listája.
Forrás: MTI
Kommentáld!