A manióka levele.                                                                          Fotó: Neil Palmer CIAT

Ebben a nehéz helyzetben segíthet a manióka (Manihot esculenta), amit amúgy régóta használnak és a kukorica valamint a rizs után a harmadik legfontosabb kultúrvényként ismert.

A kasszáva névvel is illetett növény magas keményítőtartalmú gumós gyökeréből készül szerte a trópusokon a tápiókaliszt, levelei spenótpótlóként használható.  

Termesztett változatáról egyes források i.e. 2100 körüli Orinoco folyó vidékéről tesznek említést, mások szerint már i.e. 5000 táján Venezuela, Ecuador s Kolumbia síkvidéki területein kezdték termeszteni.

A manióka édes s keserű formájában is vannak ciántartalmú glükozidok, amiket már egykori amazóniai s karibi törzsek is hámozással, reszeléssel, préseléssel, mosással, pirítással távolítottak el. Ezek az anyagok a szervezetben hidrociánsavvá alakulva halált okozhatnak.

Egészséges maniókagyökér. 

Fotó: Neil Palmer CIAT

A Tropical Plant Biology című havilapban megjelent tanulmányból – melyet a kolumbiai palmirai Trópusi Mezőgazdasági Központ szakemberei dolgoztak ki – kiderült, hogy a manióka a létező legjobb választás lenne abban a térségekben is, ahol az egyre gyakoribb aszályos időszakok rendre megnehezítik a növénytermesztést.

A kukorica köztudottan vízigényes, a manióka ellenben jó ideig elvan csapadék nélkül. Andy Jarvis programvezető szerint a növény képes megbirkózni az éghajlat majd minden kihívásával. Virul a forróságban, amikor meg aszály jön, egyszerűen becsukódik és kivárja az esős évszakot. Egyetlen más közismert növény sem mutat ekkora ellenálló képességet.

Számítások szerint 2050-re 1,2–2 Celsius-fokkal nő a Föld átlaghőmérséklete, a globális felmelegedés miatt a helyi szintű csapadékmennyiségek drasztikusan csökkenni fognak, így a manióka lehet az egyik nagy győztes a fekete kontinens száraz terepein. A tanulmány előjelzése szerint Dél-Afrikában 10 év múlva akár 5 százalékos növekedést mutathat a maniókával beültetett földek aránya. Persze ehhez meg kell győzni a ma még mindenekfelett a kukoricapárti helyieket.
Nagyon fontos megjegyezi, a tanulmány semmi esetre sem akarja arra ösztönözni a gazdálkodókat, hogy mindenképp álljanak át maniókatermesztésre, csupán fel szeretné hívni a figyelmet, hogy Afrika számos területén ez a növény biztosabb túlélőként juthatna szerephez.

Egy észak-ghána maniókatermesztő vizsgálja a levelek egészségi állapotát.

Fotó: Neil Palmer CIAT

További kutatások szükségeltetnek a kártevőkkel (pl. egy molytetű-faj), a betegségekkel kapcsolatban, úgymint manióka mozaikbetegséggel szembeni ellenálló képesség, de jó lenne javítani hidegtűrésén is. Andy Jarvis az ng.hu-nak elmondta: „Bár a manióka az egyik legfontosabb étrendi energiaforrás Afrikában, azért vannak hiányosságai. Bizonyos mikrotápanyagokból például, keveset tartalmaz. Jelenleg is folyik a munka a manióka vitamintartalmának növelése érdekében." 

Úgy tűnik, a mind szárazabbá váló vidékeken érdemes lenne több termőterületet biztosítani a maniókának, amit Jarvis „a haszonnövények túlélő Rambójaként” emleget.

Írta: Csibrányi Zoltán