Vörös szivárvány a Balaton partjáról. Fotó: Kovács Gábor
A Napból érkező sugarak együttese fehér színt alkot, szivárvány
esetén ezeket a sugarakat vízcseppek által színekre bontva láthatjuk.
Hasonló jelenséget figyelhetünk meg a televíziók képernyőjén és más
monitorokon.
Ami távolról fehérnek látszik, közelről három szín: vörös,
zöld és kék együtteséből áll. A modern képernyőkön ez már kevésbé
figyelhető meg, de ha vizet cseppentünk a monitor felületére, a
vízcseppek alkotó színekre bontják a fényt.
Ennek oka, hogy a fehér
fényt alkotó különböző hullámhosszú színek a víz és más közegek (levegő,
vagy a monitor anyaga) határára érve, azok eltérő optikai tulajdonsága
miatt más-más szögben törnek meg (pl. vörös 42°, a lila 40°-os szögben
verődik vissza a vízcseppről). Emiatt az addig együtt haladó színek
szivárványt alkotva polarizálódnak, azaz szétválnak.
A vízcseppről visszaverődő fény polarizációja. Forrás: NASA
A vörös szivárvány kialakulásának alapja hasonló a vörös
naplementéhez. A szemlélődőtől nézve, az alacsonyan járó nap sugarai
hosszú utat tesznek meg a légkörben, ahol a kis hullámhosszú összetevők
molekulákon és egyéb részecskéken megakadnak, szétszóródnak, végül csak a
nagy hullámhosszú vörös szín jut el a szemünkig.
Emiatt ilyen árnyalatú
a kelő Nap és körülötte az égbolt. Ha a feltételek adottak, az
átellenes oldalon megjelenik a vörösen izzó ív, hiszen a vízcseppeket
már csak ezek az árnyalatok érik el, ezek összetevői polarizálódnak, és
szivárványt alkotva csak a legkülső sávot látjuk vörösen izzani.
A fény útja a légkörben és a különböző szivárványok. Illusztráció: Kovács Gábor
A jelenség hazánkban is előfordul, ezért érdemes szemlélődni,
kialakulásához azonban a kissé csapadékos időjárás mellett az is fontos,
hogy a kelő (vagy éppenséggel a nyugvó) napot ne takarják felhők,
valamint hogy már mi is ébren legyünk.
Írta: Kovács Gábor
Kommentáld!