A vízháztartást vizsgáló különböző globális modellek és a mért adatok között jelentős különbségek mutatkoznak - derül ki egy most megjelent kutatásból.

Fotó: dreamstime

Az aszálykatasztrófák és az özönvízszerű esők igazolják, hogy mennyire függünk a víz körforgásától, ezért fontos, hogy megértsük és kiszámíthatóvá tegyük a részleteit.

Tény, hogy  a klímváltozással a vízkészletek is változnak, ami egy adott területen nagyfokú  alkalmazkodást kíván - állapították meg Harald Kunstmann és Christof Lorenz, a németországi Karlsruhei Műszaki Intézet kutatói a Journal of Hydrometeorology című szaklapban. A globális elemzések teszteléseként a hidrológusok és éghajlatkutatók a legmodernebb kombinált globális légköri és óceánmodellek közül hármat elemeztek, és összehasonlították az 1989 és 2006 között mért adatokkal.

Csapadékeloszlás a mért adatok szerint (fönt), globális modell (lent). (Credit: IMK/KIT)
Grafika: IMK/KIT

A kutatók nagyfokú bizonytalanságot észleltek a globális vízháztartásra vonatkozó becslések között. Egyes régiók átlagos csapadékmennyisége között például napi négy milliméter eltérés is mutatkozott. Összehasonlításképp: Magyarországon átlagosan nem egészen két milliméter csapadék esik naponta. Ezekből a modellekből tehát nem lehet megbízhatóan levezetni, mikor és hol mennyi csapadék várható.

Még az olyan egyszerű összefüggések sem egységesek a modellekben, mint az óceánok feletti párolgási többlet és a kontinensek feletti csapadék. Bizonytalan tehát, hogy mennyi csapadék várható, és ezzel együtt mennyi folyton megújuló édesvíz áll rendelkezésre a Földön - írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása.

A másik, szintén súlyos probléma, hogy számos régióból nem áll rendelkezésre elegendő adat - fejtette ki Kunstmann. A helyzet pedig egyre rosszabbodik:

Dél-Amerikában például több mint 85 százalékkal, 4350-ről 550-re csökkent a mérőállomások száma. Európa sincs sokkal jobb helyzetben: 1989 és 2006 között a csapadékmérő állomások száma tízezerről 5800-ra csökkent, és ezek fele Németországban található.

Megbízható adatbázis nélkül pedig a modelleken sem lehet lényegesen javítani. Ez megnehezíti az esőzések és aszályok alakulásának számszerűsítését. A kutatók szerint sürgősen szükség lenne több csapadékmérő-állomásokra, és a kieső területek meteorológiai szolgálatának megerősítésére - amennyiben szeretnénk megérteni a hidrológiai változásokat, és időben felkészülni azokra

Forrás: MTI