A svájci Davosban 2020. január 21-24-ig tartott az 50. Világgazdasági Fórum, amelynek egyik fő téma a környezetvédelem, a klímaváltozás elleni küzdelem volt.

A négynapos rendezvénysorozaton a politika, a civil társadalom és az üzleti élet mintegy háromezer döntéshozója vett részt 117 ország képviseletében, köztük több tucat állam- vagy kormányfő.

Minden évben közzéteszik a fórum szervezői által összeállított, a Globális kockázatok címet viselő jelentést. Most először fordult elő, hogy az öt legfontosabb kockázat mindegyike összefüggött a környezettel, kezdve a szélsőséges időjárástól a biodiverzitás csökkenésén át olyan, az emberi tevékenység okozta, környezetvédelmi károkig, mint az olaj és a radioaktív szennyezés.

„A világnak teljes mértékben meg kell változtatnia módszereit a globális felmelegedés megfékezéséért, eközben törekednie kell arra, hogy elkerülje a klímaváltozással kapcsolatos társadalmi megosztottságot” – jelentette ki Angela Merkel német kancellár a davosi Világgazdasági Fórumon.

A kancellár elmondta,  aggasztja az, hogy a környezetvédelmi kérdéseket illetően eltérő véleményeket valló emberek már nem hajlandóak szóba állni egymással. Szerinte olyan világban élünk jelenleg, ahol a kommunikáció hiánya talán még inkább jelen van, mint a hidegháború idején. Felhívta a figyelmet, ez a helyzet katasztrófába vezet minket, és ezen felül kell emelkedni.

Mint arra a DPA német hírügynökség emlékeztet, Merkel üzenete szöges ellentétben áll a Világgazdasági Fórumot megnyitó Donald Trump amerikai elnök beszédével, aki az éghajlatváltozás kérdésével kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy el kell utasítani a pusztulás örök prófétáit, és apokaliptikus előrejelzéseiket, ők a múlt őrült jövendőmondóinak örökösei.

A davosi találkozón a WWF is jelen volt, és arra kérte a kormányokat, az üzleti élet szereplőit, a civil társadalmat és más érdekcsoportokat, hogy 2020-ban közösen álljanak ki a tudományos alapokon nyugvó New Deal for Nature and People (új megállapodás a természetért és az emberért) egyezmény mellett, melynek célja, hogy ne szűnjenek meg élőhelyek és ne haljanak ki fajok, valamint 2030-ra a  globális ökológiai lábnyomunk 50 százalékra csökkenjen. A WWF képviselői szerint a természetrombolás üzleti vonatkozása is megkérdőjelezhetetlen: az éghajlatváltozás és az ember által okozott ökoszisztéma-pusztulás évente 300 milliárd dollár veszteséget okoz globálisan. Az éghajlat szempontjából fenntartható fejlődés azonban 2030-ig legalább 26 billió dollár gazdasági haszonnal járhat, a fenntartható mezőgazdaság és az erdővédelem pedig évi 2 billió dollár hasznot hozhat.

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke Frankfurtban tartott sajtótájékoztatóján, január 23-án hangsúlyozta a klímavédelem fontosságát és óva intett a tétlenségtől. Elmondta, hogy a testület elindította monetáris politikai stratégiájának felülvizsgálatát, amelynek keretében az éghajlatváltozás kérdését is górcső alá veszik.