Nem kérdéses, hogy korunk legnagyobb kihívását a klímaváltozás jelenti: hiába fedeztük fel évtizedekkel ezelőtt a problémát, az üvegházhatású gázok kibocsátását továbbra sem sikerült lényegileg korlátozni. Az Egyesült Államok Kongresszusa ugyanakkor most kiadott egy jelentés, a Green New Dealt (Zöld Új Megállapodás), melynek célja az éghajlatváltozás mérséklése mellett a szegényebb amerikai közösségek rugalmasságának és munkahelyi kilátásainak növelése – írja a National Geographic.
A program a Franklin D. Roosevelt és kormánya által meghirdetett New Dealre épül, mellyel a gazdasági világválságra igyekeztek megoldást találni. A Green New Dealt a 29 éves republikánus képviselő, Alexandria Ocasio-Cortez dolgozta ki a 74 éves szenátorral, Edward Markey-vel. A program lényege, hogy az elkövetkező évtizedben komoly anyagi ráfordítással (például az energiarendszerek fejlesztésével) hozzák be az elmúlt időszak passzivitása okozta lemaradást.
Ocasio-Cortez, Markey és a Green New Dealt támogató további döntéshozók szerint hosszú távon a környezetnek, a gazdaságnak, a jólétnek és a közegészségügynek is kedvez a terv, így megéri a komoly anyagi ráfordítás.
Kérdés persze, hogy valóban érdemes-e Amerikának belevágnia egy ilyen, több billió dolláros projektbe. A választ Andrew Revkin, a National Geographic újságírója három lépésen keresztül vizsgálta.
Első lépés: a dokumentumok vizsgálata
Revkin szerint az első lépés az alapdokumentumok vizsgálata, azaz annak felmérése, hogy a környezetvédelmi program érvei és feltételezései mögött milyen adatok állnak. A Green New Deal esetében olyan kulcskifejezésekkel találkozni, melyek köré konszenzust lehet kiépíteni, még ha bizonyos részleteket (például a technikai kérdéseket) illetően vita is alakulhat ki.
Az új program egyik központi szava például a mobilitás Ide tartozik a fenntartható közlekedés, alacsony energiafelhasználás. A Green New Deal szerint az elkövetkező 10 évben nemzeti szállítási és gyártási rendszert kell kialakítani. Revkin úgy véli, hogy nincs olyan környezetvédelmi vagy energetikai szakértő, aki szerint egy évtized alatt komoly változásokat lehetne elérni, a mobilitás azonban arra utal, hogy ez csak egy, a zöldebb jövő felé vezető folyamat első fázisa lehet.
Hasonlóan fontos kifejezés az elkelmazkodóképesség: a Green New Deal alapján elengedhetetlen, hogy felkészítsék az országot a klímaváltozással járó extrém időjárási eseményekre. Revkin szerint az elmúlt időszakban a klímaprogramok mind a kibocsátás csökkentésére koncentráltak, a párhuzamos befektetések azonban elősegíthetik a közösség alkalmazkodóképességét a változásokra.
Fel kell készülni a klímaváltozással járó extrém időjárási eseményekre – Fotó: Pixabay
Revkin cikkében a technológiailag megvalósíthatóságot és a kutatást is kiemeli. A cél az, hogy az átállást megfontoltan, vizsgálatokkal alaposan alátámasztva valósítsák meg.
Második lépés: Hallgassunk a szakértőkre!
Revkin szerint napjainkra rengeteg, a klímaváltozás mérséklését segítő útmutatás érhető el, a Green New Dealhez hasonló programok esetében pedig elengedhetetlen, hogy ezeket megvizsgálják, összevessék őket.
Sok klímakutatással foglalkozó elemző és gyakorlati szakember szerint a mostani program komoly változást jelent attól függetlenül, hogy végül megvalósul-e. Egyes jobboldali körökben komoly vita alakult ki a Green New Deallel kapcsolatban, ez pedig már önmagában változást jelent.
„Amennyiben hisznek abban, hogy az eszmecserét követi a cselekvés és a változtatás, akkor a programnak már jár egy nagy pipa a pozitívumok oszlopába” – nyilatkozta Karl R. Rábago, a Pace Egyetem Energetikai és Éghajlati Központjának munkatársa.
Természetesen a Green New Deal megvalósítása, azaz az Egyesült Államok energetikai rendszerének újragondolása rengeteg pénzt, technológiai újítást és jogi szabályzást igényel. Revkin szerint itt érdemes megvizsgálni a harmadik lépést.
Harmadik lépés: a tehetetlenség leküzdése
Az infrastruktúra fejletlensége miatt Amerikában rengeteg olyan régió van, ahol a lakosság hiába próbálja csökkenteni szénlábnyomát, továbbra is hagyományos tüzelőanyagokra kell támaszkodnia a fűtési időszakban, vagy ilyen energiaforrás áll rendelkezésükre a mezőgazdasárban vagy az ipari termékek előállítása során.
Bár Revkin lakhelyének környékén, a Hudson völgyében 2011 óta 27 százalékról 21 százalékra csökkent az olajfűtéssel ellátott házak aránya, az újonnan épített lakások többsége földgázt használ, ám ezek is fosszilis fűtőanyagnak számítanak.
Revkin energiakérdés ügyében Mark Jacobsonhoz, a Stanford Egyetem energiakutatójához fordult. A szakértő írta az a jelentést, amely elősegíti az államok teljes alternatív energiaforrásokra történő gyors átállását, tanulmányára pedig nagyban támaszkodtak az új program kidolgozása során.
A jövő az alternatív energiaforrásoké – Fotó: Pixabay
Jacobson természetesen felismerte, hogy komoly kihívást jelent a közlekedéstől a gyártáson át a fűtésig terjedő átállás. A kutató ugyanakkor kiemelte, hogy mára rengeteg zöld technológia érhető el, melyek alkalmazása bizonyos esetekben olcsóbb is lehet, mint a meglévő, elavult infrastruktúra karbantartása. A Dandelion Energy által létrehozott fűtőrendszer például negyedannyi energiát használ, mint a hagyományos, olajjal vagy gázzal működő rendszerek. Jacobson az atomenergiáról úgy véli, hogy a meglévő erőműveket nem szabad bezárni, sőt támogatni kell, újabbakat azonban hosszú építési idejük és a jelentős beruházásuk miatt nem érdemes létrehozni.
Eljött a változás ideje?
Bármit is hozzon a Green New Deal, a jelek arra utalnak, hogy valami változik Washingtonban, és igyekeznek elmozdulni a jelenlegi helyzetből.
Mikor 2017-ben Donald Trump bejelentette, hogy ki akarja vezetni Amerikát a párizsi klímaegyezményből, Washington, New York, és Kalifornia összefogásával létrejött az Egyesült Államok Klímaszövetsége, amelyhez utóbb 16 további állam és Puerto Rico is csatlakozott.
Jacobson és Karl Rábago szerint az új irányvonal az lehet, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem alulról, a települések irányításával szerveződjön meg. Amerikában immár több állam is lehetővé teszi a közösségek számára, hogy különböző forrásoktól közvetlenül megújuló energiaára ruházzanak be. Ennek köszönhetően a lakosságnak nem kell különböző berendezésekre, például napelemekre költeniük, ehelyett a szükséges energiát 100 százalékban alternatív energia előállításával foglalkozó vállalatoktól szerezhetik be.
Kommentáld!