Fotó: unfccc
"A klímaváltozásra gyorsabb választ kell és lehet is adni" -
figyelmeztetett, a konferencia megnyitása előtt kiadott közleményben
Christina Figueres, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének
főtitkára.
A feltörekvő és fejlődő országok szerint a klímaváltozást leginkább
okozó, az elmúlt évtizedekben több káros anyagot kibocsátó, fejlett
ipari államoknak kell nagyobb terhet vállalniuk. A fejlett államok ezzel
szemben - az immár a világ legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátójának
számító - Kína csatlakozását várják, bár más országok, így az Egyesült
Államok, még az első Kiotói Jegyzőkönyvet sem ratifikálták.
Japán, Oroszország és Kanada már korábban visszakozott az újabb kötelezettségvállalástól, így egyelőre az Európai Unió és Ausztrália -
amely együttesen a világ károsanyag-kibocsátásnak 14 százalékát jelenti -
tart ki a további szigorítás mellett.
Az egy évvel ezelőtti, durbani konferencia is e konfliktusból adódóan
zárult félsikerrel. Megállapodás született ugyan az eredetileg 2012-ben
lejáró Kiotói Jegyzőkönyv első vállalási időszakának folytatásáról, de a
tartalmi kérdések kidolgozását egy évvel későbbre halasztották.
A
tavalyi megállapodás értelmében így most arról kell dönteni, hogy mikor
záruljon a 2013-tól életbe lépő második vállalási időszak. Kidolgozásra
vár továbbá annak a tavaly elfogadott tervnek a végrehajtása is,
amellyel az összes nagy gazdaság - a legnagyobb kibocsátók is - kötelező
normákat rendelne a szén-dioxid-kibocsátáshoz. Az útitervnek 2015-re
kellene elkészülnie, és az alapján 2020-tól már egy jogilag kötelező,
globális, végrehajtható rendszerként kellene majd működnie.
Mindeközben
a globális felmelegedés egyre égetőbb problémává válik. Andrew Steer, a
World Resources Institute kutatóintézet vezetője így fogalmazott: "A
helyzet nagyon sürgős. (...) Már nem mondhatjuk azt, hogy a
klímaváltozás a jövő problémája".
Az ENSZ által az elmúlt héten
közzétett adatok szerint a növekvő károsanyag-kibocsátás újabb
történelmi csúcsra szökött 2011-ben, és emiatt a világ átlaghőmérséklete
3-5 Celsius fokkal nőhet, ami áradásokhoz, szárazsághoz, hőséghez és a
tengerszint emelkedéséhez vezethet. Két évvel ezelőtt, a cancúni
klímacsúcson még abban állapodtak meg a küldöttek, hogy az iparosodás
előtti szintekhez képest 2 Celsius fokban igyekeznek korlátozni a
globális felmelegedés mértékét.
Elemzők szerint az Egyesült Államok keleti partvidékét sújtó Sandy
hurrikán hatására némileg enyhülhet az amerikai álláspont. A hurrikán
miatt több napra leállt az élet Amerika atlanti partvidékén, de a vihar a
karibi térségben is jelentős károkat okozott.
A szélsőséges időjárás
azonban Magyarországot sem kímélte az elmúlt évben: februárban
hidegrekord, augusztusban meleg- és hidegrekord dőlt meg, és a
mezőgazdaságot is jelentősen sújtotta a nyári szárazság.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint a
Magyarországot a konferencián állami szinten képviselő hivatalos
küldöttség vezetője Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési
Minisztérium zöldgazdaság-fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt
közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára.
Forrás: MTI
Kommentáld!