Összesen kétszáz önkéntes vett részt az eseményen, 2019 novemberében. A résztvevők úgy határoztak, hogy nem nézik tétlenül a klímaválság okozta károkat, és lépnek: 2000 fát ültettek két nap alatt.

Az Erdőmentők Alapítvány szakemberével beszélgettünk, hogy milyen fontos lépéseket kell megtennünk, azért, hogy lassítsuk a klímaváltozás hatásait.

Az előzetes online regisztráció után a helyszínen ki volt táblázva az út, hogy megtaláljuk az Ócsa közelében lévő erőben azt a foltot, ahol az ültetés zajlik. Jól szervezett, óránkénti váltásban érkeztek a csoportok, hogy mindenki kivehesse a részét a munkából. Egy rövid, szakszerű faültetési oktatás után – a szervezők által biztosított eszközökkel – a résztvevők annyi facsemetét ültetettek, amennyit bírtak. A helyszínen pogácsával, kávéval, gyümölccsel, teával kedveskedtek a szervezők az önkénteseknek.  A közösség összesen húszezer fa ültetését tervezte, ebből tizennyolcezret az Erdőmentők Alapítvány és a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakértelmére bíznak. A fákat tájvédelmi körzetek kipusztult erdeinek helyén ültetik el.

Jómagam is részt vettem az ültetésen, ahol Kissné Dóczy Emília, az Erdőmentők génrezervációs vezetője volt segítségemre és egy gyorstalpaló oktatással facsemete ültető lettem.

Facsemete ültetésekor mi az, amire figyelni kell?
A legelső az, hogy a megfelelő területre, megfelelő csemetét válasszunk. Minden egyes fafajnak megvan a maga ökológiai igénye, amelyet figyelembe kell vennünk. Fontos a területismeret, hogy megvizsgálhassuk milyenek az erdőt alkotó fafajok, mi az, ami problémát okozhat, milyen károsítók jelentek meg, ami miatt esetleg pótlásra van szükség. Elengedhetetlen a megfelelő terület, talaj-előkészítés és az időpont megválasztása. Tehát, mielőtt ültetésre kerül a sor, számos paramétert kell figyelembe vennünk. Az ültetéskor fontos a szakszerű talajnyitás, behelyezés, talajlezárás hármasságának betartása, hiszen ezek nélkül a csemete nem marad életben. A későbbiekben a szakszerű ápolási munkák elvégzését sem szabad elfelejtenünk.

Mi volt a szempont a helyszínválasztásnál? Miért éppen Ócsa?
Az ócsai láperdő egy különleges hely, amely az Ócsai Tájvédelmi Körzet szívében a Duna–Tisza közén hajdan kiterjedt lápterület egyik utolsó maradványfoltjaként található meg. A ritka és értékes magyar kőrissel elegyes égerláp társulásokban számos csodát találhatunk, amelynek megőrzése kiemelt feladat, botanikai és állattani ritkaságai egyedülállóak. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve, közösen jelöltük ki azokat a beavatkozási területeket, ahol a kőrisfák pusztulása miatt segítenünk kell a természetnek. Fontos volt számunkra az a szempont is, hogy az ide ültetett fákat sohasem termelik le.

Kocsányos tölgyet, égert és vadalmafát tettünk a földbe. Ezek a legstrapabíróbbak a klímaválság miatt kialakult gombafajjal szemben?
Az ócsai láperdőben sajnos a Chalara fraxinea, a kőrisfák károsítója jelent meg néhány évvel ezelőtt. Ez egy olyan gombafaj, amely a kőrisek levelét fertőzi, bejut a levélnyélen keresztül a hajtásba és ott elhalást okoz. A bajt tovább fokozza, hogy a legyengült egyedeket más gombafajok is megtámadhatják. Gyakran a törzs talajhoz közeli részén megtelepszik az Armillaria mellea gomba, ennek következtében a fák gyökere, gyökérnyaka elhal, és a fa elpusztul. Sajnos komoly veszélyt jelent mindez Magyarország kőrisfa állományára. Az ide ültetett égerfákat és tölgyfákat nem károsítja a Chalara fraxinea és a területen elegyfajként az itteni társulás részét képezik, ráadásul a tágabb tűréstartomány miatt a klímaváltozás hatásaira is kevésbé érzékenyek.

A maradék 18 000 facsemetét mely területekre fogjátok elhelyezni a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal közösen?
Az ültetést itt az ócsai láperdőben végezzük továbbra is, amelyből 2019. december elsejéig már sikerült 6000 csemetéig eljutni.

Milyen esélyekkel indul egy facsemete? Hány év múlva lehet „learatni” a termést?
Bízom benne, hogy a szakszerű ültetés meghozza gyümölcsét és jó esélyekkel válnak majd a csemetéinkből koros fák. Minden egyes ültetés előtt nagy gondot fordítunk arra, hogy pontosan elmondjuk önkénteseinknek, mit, hogyan kell tenniük és az ültetés során szakembereink folyamatosan felügyelik a munkájukat. A telepítések után még legalább két évig részt veszünk az ápolási munkákban. A facsemeték már néhány év múlva pozitívan befolyásolják a környezet állapotát, és egy-két évtized múltán már igazi erdő hangulata lesz a jelenleg üres foltoknak.

Bárki, bárhol ültethet fát?
Nem, kizárólag a terület tulajdonosával, vagyonkezelőjével és a hatóságokkal történt egyeztetés után, annak hozzájárulásával lehet ezt megtenni. Az interjú elején utaltam már arra, hogy a sikeres ültetésnek nagyon sok összetevője van, nem csak a csemetét, de a területet és annak minden igényét is ismernünk kell. Olyan védett területekről és társulásokról meg nem is beszélve, mint amilyen az ócsai láperdő, ahol igazán körültekintően kell eljárnunk.

A faültetésen kívül mivel tudunk tenni azért, hogy a klímaválságot a leghatékonyabban kezeljük?
Az egyéni felelősségvállalás kiemelkedően fontos, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy mi is felelősek vagyunk a Földünkért, nem mutogathatunk mindig másra. Változtassunk fogyasztási szokásainkon, mérlegeljünk mindig, hogy szükségünk van-e az adott termékre. Fogyasszunk mértékkel, legyen szó élelmiszerről, energiáról, bármilyen erőforrásról, hisz nem áll minden korlátlanul a rendelkezésünkre. Ma már nem ciki használt ruhát hordani, vagy újrahasznosított termékeket használni. A ruhaipar például a légkörbe jutó üvegházhatású gázok nyolc százalékáért felelős, és a túlfogyasztásunk miatt hatalmas felesleget és szemetet termel.

Takarékoskodjunk, hogy a jelen ne fogyassza el a jövőjét! Kapcsoljuk le, zárjuk el, húzzuk ki, vegyük lejjebb!  Néha nem is gondolnánk, hogy a legkisebb erőfeszítésekkel is mekkora eredményeket érhetünk el, akár csak egy használaton kívüli telefontöltő kihúzásáról, vagy a háztartási eszközeink standby üzemmódja helyetti teljes áramtalanításáról, vagy éppen, ha egy csésze tea kedvéért nem töltjük tele a vízforralót. Lassítsunk! Engedjük meg magunknak azt a luxust, hogy lassíthatunk. Kikapcsoljuk a telefont, a laptopot és becsukjuk magunk mögött az ajtót. Sétáljunk ki a természetbe és egyszerűen csak figyeljük meg, ismerkedjünk meg vele. – tanácsolja Emília.

Az interjút készítette: Horváth Renáta Bernadett