A karibi szigetországot a klímaváltozás miatt veszélyezteti a tengerszint emelkedése, a hosszan tartó aszály, az egyre gyakoribb és erősebb hurrikán.

Eddig több ország ( pl. Ecuador, Tunézia) alkotmányába is bekerült a klíma vagy a klímaváltozás kifejezés valamilyen formában. Kuba esetében a „Törekedni kell a környezet megóvására, s harcolni az emberi faj túlélését veszélyeztető klímaváltozás hatásai elleni” szöveg olvasható.
Kuba eddig is olyan intézkedéseket hozott, amelyekben a felmelegedés várható hosszú távú hatásai elleni küzdelem kapott hangsúlyt, s 2019 februárjában az ország lakói megszavazták az új alkotmányt.
Kérdés persze, hogy mit tehet egy apró és nem túl gazdag ország a klímaváltozás ellen. Kuba CO2 kibocsátása a világ egészének csupán 0,1 százalékát teszi ki, szemben az USA 15 százalékos „hozzájárulásával”. Van, aki szerint a környezeti, klimatikus hatások elleni közdelem jogi nevesítése csupán politikai fricska az USA ezzel ellentétes nézőpontot képviselő vezetésének. Az se világos, hogy milyen konkrét intézkedésekre sarkallhat a jogi lépés. Juan Carlos Antuña Marrero, a kubai Camagüey Meteorológiai Központ szakembere reménykedik abban, hogy jelentősebb állami támogatást kapnak majd, amelyből például modernizálhatják a számítástechnikai hátterüket.
A klímaváltozás negatív velejárói eddig is súlyos, több milliárd dollárra rúgó károkat okoztak az országnak, akár a hurrikánok esőzése miatt áradásokban fuldokló városok, akár a szél által letarolt cukornádültetvények számtalan esetére gondolhatunk, de a másik véglet, a nagy szárazság sem kímélte a mezőgazdaságot. Kubában elkezdték módszeresen felmérni a tengerszint emelkedése miatt veszélyeztetetté váló partszakaszokat, ahol szükségesnek látták, kiköltöztették az ott élő lakosságot, s az épületeket is lebontották. Ez pont ellentétes azzal, ami az Egyesült Államokban folyik, ahol egy-egy hurrikán vagy áradás után letarolt, s nyilvánvalóan veszélyes helyre épült házakat újra és újra felépítik ugyanott.
Kuba 100 éves tervet hozott létre a klímaváltozás hatásaink kivédésére, amelynek része például, hogy az áradással fenyegetett területeken tilos építkezni, vagy az, hogy melegtűrő helyi növényfajtákat kell nemesíteni, hogy az ország élelmiszer-ellátása töretlen maradjon a romló helyzetben is majd. A hosszú távú tervezetben a homokos partszakaszok erózió elleni védelme, illetve helyreállítása is fontos szerepet kap.

Forrás: Égen-Földön-Föld alatt