A füstje a világűrből is látható, és a szakemberek szerint a tüzek a klímára is hatással lehetnek.

Jelenleg is olyan intenzitással lángolnak az erdőtüzek, hogy néhány közeli város egét elsötétítette a füst – olvasható a nationalgeographic.com oldalán. A Brazil Nemzeti Űrkutatási Hivatal, az INPE jelentése szerint, 2019-ben eddig 72843 egyedi tűzesetről tudnak, ami 80 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, ezek közül több mint 9000 augusztus második felében pattant ki.
A leégett terület nagyságáról még nincs pontos adat, de az ország északnyugati részén, Amazónia területén, több brazil szövetségi államot is érintenek. A NASA 2019. augusztus 11-én tette közzé a világűrből készült felvételeit az amazonasi tüzekről.

Thomas Lovejoy ökológus, a National Geographic ösztöndíjasa szerint kétségtelen, hogy óriási a baj, és az is bizonyos, hogy ez a közelmúltban felgyorsult az erdőirtások miatt történt.

Jair Bolsonaro jelenlegi brazil elnök 2018-as megválasztáskor riadót fújtak a környezetvédők, a választási kampányában ugyanis meghirdette az Amazonas vidékének mezőgazdasági és bányászati célú fejlesztését.
A hónap elején az INPE által közzétett adatok szerint Brazíliában 2019 nyarán több erdőt irtottak ki, mint az előző három év során összesen.

Adriane Muelbert ökológus, aki az amazóniai erdőirtások és a klímaváltozás összefüggését kutatja, elmondta, hogy erdőtüzek általában a száraz évszakban keletkeznek, 2019-ben viszont a szokásosnál több csapadék esett. Ez viszont arra enged következtetni, hogy az erdőirtások miatt gyújtják föl az erdőt.

Amellett, hogy a kivágott fák részben fűrészáruként végzik, nagyon sok erdőt azért tarolnak le Amazóniában, hogy szójaültetvényt vagy igencsak jövedelmező marhalegelőt létesítsenek a helyén. Nagyon sok esetben a legegyszerűbb módszerhez folyamodnak, vagyis felégetik az erdőt, ám az így gyújtott tüzek azután könnyen kontrollálhatatlanná válnak.

Thomas Lovejoy elmagyarázta, miként függ össze a fák kivágása és az aszály: az erdőirtás miatt csökken a régióban a csapadék, a terület szárazabbá válik, ez pedig további erdőirtásra ösztönöz, ahol egy darabig megint jó lesz a talaj. Amazóniában a csapadék nagy részét maguk az erdők generálják, és ha az erdő eltűnik, vele az esők mennyisége is csökken. A szakértők attól tartanak, hogy ez a folyamat egy olyan spirálba vezet, amelynek révén annyira kiszárad Amazónia, hogy többé már nem esőerdő lesz, hanem szavanna válik belőle. Ebből az állapotból viszont már nincs visszatérés a korábbi esőerdőhöz. „Amazónia azért különleges hely, mert az itt hulló csapadék felét maga az erdő állítja elő, és emiatt egy teljes rendszerként kell kezelni.” – mondta Lovejoy.

Ha tovább tart a jelenlegi erdőirtás és égetés, a mostanihoz hasonló kiterjedésű tüzek is folytatódni fognak, s az így elveszített erdőterületeknek már globális hatásuk is lesz.

Amazónia erdőségének védelme az egyik leghatékonyabb fegyver a klímaváltozás hatásai ellen, az ökoszisztémája évente több százmillió tonna szén-dioxidot köt meg. Ha ezeket az erdőket kivágják vagy felégetik, nemcsak a bennük tárolt szén szabadul fel, hanem megszűnik szén-megkötő kapacitás is.

„Bármilyen erdő kiirtását megszenvedi a biológiai sokszínűség, s azok az emberek is, akik erre alapozták az életüket. A legnagyobb fenyegetést az jelent, hogy elképesztő mennyiségű szén jut így a légkörünkbe.” – nyilatkozta Lovejoy.

Muelbert úgy véli, egyelőre korai lenne számításokat végezni arról, hogy pontosan mennyi szén szabadult fel az augusztusi erdőtüzekkel. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) nemrégiben nyilatkozta, hogy nincs felesleges erdősége a bolygónknak.
„Tragédia ez a tűzvész és a hátterében álló erdőirtás, bűncselekmény a bolygó és az emberiség ellen” – mondta Muelbert.

A Magyar Távirati Iroda híreiben olvasható, hogy néhány kormányfő már aggodalmának adott hangot a brazil erdőtüzek miatt, az állampolgárok pedig több országban tüntetéseken követelnek védelmet a brazil esőerdőknek.

Emmanuel Macron francia államfő, Angela Merkel német kancellár, valamint Boris Johnson brit kormányfő, a G7 csoport 2019. augusztus végi csúcstalálkozóján Franciaországban, sürgették, hogy az ügy kerüljön napirendre.
„Ég a házunk! Szó szerint. Lángokban a tüdő, amely a bolygó oxigénjének 20 százalékát termeli” – írta a francia elnök augusztus 23-án a Twitter közösségi portálán. Emmanuel Macron nemzetközi válságnak nevezte a pusztítást.

António Guterres ENSZ-főtitkár szintén aggodalmainak adott hangot. „A globális klímaválság közepette nem engedhetjük, hogy még több kár érje az oxigén egyik legfontosabb forrását és a biológiai sokféleség területét. Az Amazonas-vidéket meg kell védeni” – fogalmazott a Twitteren.

Jair Bolsonaro brazil elnök civilszervezeteket tett felelőssé a tűzesetekért, és azzal vádolta őket, hogy azért perzselik fel az amazonasi őserdőt, hogy ártsanak a kormányának. Emmanuel Macron szavaira reagálva a közösségi hálón úgy fogalmazott, hogy a francia elnök idejétmúlt kolonialista gondolkodásmódról ad tanúbizonyságot azáltal, hogy az Amazonas-vidék országainak részvétele nélkül akarja megvitatni a területtel kapcsolatos ügyeket. Környezetvédők viszont állítják, Jair Bolsonaro elnök bátorítja a fakitermelőket és a földműveseket, hogy irtsák az őserdőt, így szerezve területeket maguknak.

A bolíviai kormány legutóbbi jelentése szerint legalább 700 ezer hektárnyi erdő és legelő égett le az országban – írja az MTI. Az Evo Morales elnök vezette kormányzat egy hete katasztrófahelyzetet hirdetett a tűz pusztította chiquitaniai övezetben, pár napja pedig „sürgősségi környezetvédelmi kabinetet” hozott létre a helyzet kezelésére.
Bár most száraz évszak van a területen, az időjárási térképek szerint egyes vidékeken esik az eső – írja az express.co.uk.