A 2019. december 13-ig tartó madridi konferencia lehetőséget ad a szükséges döntések meghozatalára. Mint Gutteres mondta, az eddigieknél „jóval ambiciózusabbnak” kell lenni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésében, frusztrálónak nevezte a változás lassú ritmusát főleg azért, mert mindehhez az eszközök és technológiák nagy része már rendelkezésre áll.
Pedro Sánchez ügyvezetõ spanyol kormányfõ, Carolina Schmidt chilei környezetvédelmi miniszter és António Guterres ENSZ-fõtitkár (balról-jobbra) az ENSZ madridi klímakonferenciájának megnyitóján 2019. december 2-án.
FORRÁS: MTI/EPA/EMILIO NARANJO
Bírálta a legnagyobb károsanyag-kibocsátó országokat – Kínát, az Egyesült Államokat és Indiát – mivel elkötelezettségük szükséges lenne a kitűzött célok eléréséhez.
„Ha nem változtatunk sürgősen életmódunkon, magunkat sodorjuk veszélybe” – jegyezte meg kitérve az energiatermelésre, az építőiparra, a közlekedésre és az élelmezésre. Emellett gyors és mély változásokat, a szénfüggőség felszámolását sürgette.
Az ENSZ-főtitkár szerint a fejlődő országokban évente mintegy 100 milliárd dollárnyi összeget kell fordítani a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra és a káros hatások csökkentésére.
António Guterres beszámolt arról, hogy mintegy hetven ország kész fokozni nemzeti hozzájárulását a klímaváltozás elleni küzdelemhez.
Madrid a klímavészhelyzet elleni harc, valamint a párbeszéd fővárosa kíván lenni – mondta megnyitóbeszédében Pedro Sánchez ügyvezető spanyol miniszterelnök, aki szerint az emberen múlik, hogy helyreállítsa a saját maga által okozott környezeti károkat.
Hangsúlyozta: a klímavészhelyzet elleni küzdelem bátorságot, elkötelezettséget, szolidaritást kíván és leginkább tetteket. „Nincs más alternatíva mint a cselekvés” – jelentette ki és hozzátette: ma már csak egy „maroknyi fanatikus” tagadja a klímaváltozást.
Jelentéseik azt mutatják, hogy a felmelegedés hatásai sokkal súlyosabbak mint azt korábban gondolták. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának azonnali mérséklése elengedhetetlen a klíma stabilizálásához – mutatott rá a szakember.
A madridi klímakonferencián a világ 196 országa képviselteti magát. Mintegy ötven állam- és kormányfő van jelen, csakúgy mint az Európai Unió intézményeinek új vezetői, akik a megnyitót követően kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a klímacélokat.
Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke a tanácskozáson elmondta: a jövő hónapban bemutatja a klímasemlegességi átmenetről szóló európai javaslatot.
Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban megrendezett első klímakonferenciája óta a Föld több mint fél fokkal lett melegebb, óriási mennyiségű jég olvadt el és világszerte pusztító időjárási katasztrófák sora következett be.
A amerikai Országos Légkör- és Óceánkutató Hivatal (NOAA) adatai szerint a Föld légkörében a szén-dioxid mennyisége 358 ppm-ről csaknem 412 ppm-re emelkedett, ami 27 év alatt 15 százalékos növekedést jelent.
A fosszilis tüzelőkből és iparból eredő üvegházhatású gázok kibocsátása az 1992-ben mért 6,06 milliárd tonna volt, 2017-ben viszont már 9,87 milliárd tonnát mértek, ami a Global Carbon Project (GCP) nevű szervezet szerint 25 év alatt 63 százalékos növekedést jelent.
A globális átlaghőmérséklet 27 év alatt 0,57 fokkal nőtt a NOAA megállapítása szerint.
1993. január 1-je óta 212 időjárási katasztrófa következett be, amely az Egyesült Államoknak egyenként legalább egymilliárd dollárjába (303 milliárd forintjába) került az inflációhoz igazítva.
A katasztrófáknak emellett több mint tízezer halálos áldozata volt. Átlagosan évente 7,8 katasztrófa pusztított 1993 óta, míg 1980 és 1992 között a NOAA szerint évi 3,2 katasztrófa volt az átlag.
Az Amerikában fellángolt erdőtüzek által felégetett területek nagysága 1992-ben ötéves átlagban 13 355 négyzetkilométer volt, 2018-ban viszont már ennek több mint a duplája, 30 756 négyzetkilométer.
Az északi-sarki jég éves átlagos kiterjedése az 1992-es 4,7 millió négyzetkilométerről 2019-re 3,9 millió négyzetkilométerre csökkent, ami 17 százalékos visszaesést mutat az amerikai Országos Hó- és Jégadatközpont szerint.
1992. és 2017. között az Antarktisz jégmezői három billiárd tonna jeget vesztettek az olvadás miatt egy tanulmány szerint, ami a Nature folyóiratban jelent meg.
A tengerek globális szintje 1992 óta évente átlagosan 2,9 millimétert emelkedett a NOAA adatai szerint, ami összesen 78,3 milliméteres tengerszint-növekedést jelent.
A probléma adott, az idő sürget, de még nincs veszve minden, ahogy az Ürge-Vorsatz Diana klímakutatóval készült beszélgetésből is kiderül.
Kommentáld!