2013. június 9-én kora délután, 891 centiméterrel
megdőlt a Budapesten eddig mért legmagasabb árvízi Duna-vízállás
rekordja. Legnagyobb folyamunk a főváros és az osztrák határ között
mindenütt rekordokat produkált, és a szakemberek ezt várják még jóval a
főváros „alatt” is.
A 19. századi folyamszabályozások miatt nehéz lenne
megmondani, hogy egyetlen árhullámban a mostaninál több víz valaha is
levonult volna a Dunán – sok szakértő szerint igen! –, az viszont
biztos, hogy a 2013-as nemcsak hazánkban, de egész Közép-Európában a
történelem legsúlyosabb árvizei közé tartozik. Lássuk, Magyarországon
melyek voltak az eddigi legnagyobb árvizek!
A Gemenci erdő, 2013 június 9-én.
Az 1838-as pesti árvíz:
1838 januárjának elején, a
Duna vízgyűjtő területén rengeteg csapadék hullott. A márciusban
hirtelen megkezdődött olvadás nyomán hatalmas árhullám indult el a
folyón. A Dunán zajlani kezdett a jég, s mivel a szabályozatlan folyón a
jégtáblák csak lassan tudtak levonulni, a zegzugos kanyarulatok között
feltorlódtak, és visszaduzzasztották a folyót. (Érdekesség, hogy
Vásárhelyi Pál, a Duna szabályozásának későbbi szószólója nem sokkal
korábban minden idők legnagyobb árvizéről írt egy cikksorozatában.)
Március 13-án a jégtorlasz először megnyílt, aztán újra bezárult –
másnap kiöntött a Duna, és a folyó bal partján fekvő Pestet
elárasztotta. Báró Wesselényi Miklós, aki maga is hősiesen részt vett a
mentésben, így írt erről a napról: „Már ekkor kezdettek a házak omlani s
düledezni. Ezeknek ropogása, rohanása, a vízt közt emelkedő
porfellegek, a rémítő sikoltás, sírás, ordítás borzasztó képét mutatta a
duló enyészetnek.” A tetőzés idején a Józsefváros, Erzsébetváros és
Ferencváros legnagyobb részét több mint két méter mély víz borította. Az
1838-as árvíz összesen 153 halálos áldozata közül 151 pesti volt.
Az 1879-es szegedi árvíz
1879. március 12-én a
hajnali órákban betört a Tisza Szegedre. A tavaszi ár hatalmas károkat
okozott. A katasztrófa egy, a várostól északra, mintegy 20 kilométer
távolságra, Petresnél bekövetkezett gátszakadás volt. A város nagy
részét elnyelte a víz, és különös módon ebben a katasztrófában is
pontosan 151 helyi polgár halt meg.
1954: Nyári ár a Dunán
A Duna magyarországi
szakaszán 1954 júliusának első napjaiban kezdődött az áradás, majd
július 15-én és 16-án Ásványrárónál, Kisbodaknál és Dunakilitinél is
gátszakadás történt. A víz gyakorlatilag az egész Szigetközt elöntötte,
sőt utóbb már Győrt is veszélyeztette. Csaknem másfélezer ház dőlt
össze, és kétezernél is több épület megrongálódott. Ez az árhullám
produkálta a legmagasabb vízszintet a Dunán, 1899 óta.
Tisza – 1970
A 20. század egyik legnagyobb tiszai
árvize 1970 áprilisában kezdődött. Május közepén már mindenfelé
megfeszített munka folyt a gátakon, 20-án pedig a védekezésért felelős
bizottság elrendelte, hogy „Nagylakon, Magyarcsanádon, Apátfalván,
Kiszomborban, Ferencszálláson és Kübekházán felöltve, a legszükségesebb
holmikat összecsomagolva, fent virrasszon a lakosság”. A helyzet azonban
tovább romlott, így megkezdődött az evakuálás Makón és Maroslelén. A
Tisza Szegednél 960 centiméteren tetőzött, de a Csongrádtól a
magyar–jugoszláv határig tartó védővonalakon a 10 méteres vízszinthez
rendezkedtek be az aktív védelemre, így szerencsére végül nem történt
nagyobb baj.
A 2002-es dunai árvíz
Augusztus elején a Duna
vízgyűjtő területe fölött hatalmas kiterjedésű, nagy nedvességtartalmú
ciklon képződött. Mivel ez a képződmény beékelődött két anticiklon közé,
ezért igen lassan mozgott, így a területre néhány nap alatt több havi
átlagnak megfelelő mennyiségű csapadék hullott. Ennek eredményeként
árhullám indult meg a folyón, ami augusztus 10-én érte el a magyar
főváros térségét, és augusztus 11-éről 12-ére virradó éjszaka 607
centiméteren tetőzött. A vízgyűjtő területen azonban időközben újabb
esőzés kezdődött, ami egy következő árhullámot indított el a Duna felső
szakaszán. Ez augusztus 18–19-én, 848 centiméteres vízszinttel tetőzött a
fővárosban. A Dunán 2013 júniusában levonult árvíz során nagyobbrészt a
2002-es áradás rekordjai dőltek meg.
2006 – tavaszi ár a Dunán és a Tiszán
Ez az árvíz
azért volt különleges, mert viszonylag ritka, hogy egyszerre induljon
el árhullám a Dunán és a Tiszán, valamint mellékfolyóikon. Ez a
természeti katasztrófa a két nagy folyó vízgyűjtő területén lehullott
hatalmas mennyiségű hó hirtelen olvadása miatt következett be. A Tisza
legmagasabb árvízi vízszintjét 2006. április 21-én mérték, ekkor a
szegedi vízmércén 1009 centiméter volt a vízállás.
Összeállította: Horváth Árpád
Fényképezte: H. Szabó Sándor/ORFK
Kommentáld!