Megakadályozható a tömeges fajpusztulás?
A Földön eddig mintegy 1,75 millió fajt írtak le,
a legújabb becslések szerint azonban tényleges számuk akár a tízmilliót
is elérheti. A többség tehát még felfedezésre vár, bár többen ezt nem
érhetik meg, mert már kipusztultak, vagy a kipusztulás szélén állnak.
Fotó: dreamstime
A biológiai sokféleség egyik gócpontja a brazíliai Amazonas-medence
esőerdeje. Az eddigi erdőirtások miatt azonban az ottani madár-,
kétéltű- és emlősfajok hat százaléka halt ki - írják az Imperial College
London kutatói a Science című folyóiratban.
A kutatás drámai üzenete a matematikai modell által jósolt
fejleményekben rejlik, amelyek a késleltetett hatásról tanúskodnak. A
nagyléptékű erdőirtás négy évtizede kezdődött, 2008-ra a gerinces
állatoknak az egy százaléka eltűnt - számították ki a kutatók. A
késleltetett kihalás oka az úgynevezett "kihalási adósság". Egy
élőhelypusztulása után a faj teljes eltűnése néhány generáció után
következik be. Az esőerdő még csak most kezdi felhalmozni adósságait: az
eddigi erdőirtásokból eredő fajpusztulás 80 százaléka még előttünk áll.
Wearn és kollégái létrehoztak négy lehetséges változatot arra,
hogy 2050-ben hogy alakul majd a fajok kihalása. A változatok a
jövőbeli erdőirtás mértékétől függtek, és 50 x 50 kilométeres
területekre vonatkoztak. Amennyiben a jelenlegi ütemben folytatódik az
esőerdő pusztítása és évente 28 ezer négyzetkilométer erdő vész el (ez a
legborúlátóbb jövőkép), a gerincesek 10,6 százaléka halna ki, és
további 26,9 százaléka lenne veszélyeztetett.
A második változat abból indul ki, hogy a kormány intézkedéseket
tesz, például nagyobb hatékonysággal ellenőrzi a védett területeket. Ez
esetben, 2050-ig a gerincesek 6,5 százaléka halna ki és 10,6 százalék
kerülne veszélybe.
A maradék két változat nagyfokú optimizmusról tanúskodik: az egyik
abból indul ki, hogy 2020-ig sikerül az erdőirtást a jelenlegi ötödére
csökkenteni, a másik modell szerint, 2020-ig teljesen megszűnne az erdők
kivágása. Ilyen körülmények esetében a gerincesek 5,8 illetve 4,4
százaléka halna ki 2050-ig, 10,1 illetve 4,9 százalék lenne
veszélyeztetett.
Az előttünk lévő évek tehát lehetőséget kínálnak
arra, hogy hatékony természetvédelmi intézkedésekkel minél jobban
megőrizzük a biológiai változatosságot.
Forrás: MTI
Kommentáld!