Élő pajták, teafakivonatos növényvédő szerek, napelemek, biomassza-energia – nem új hippimozgalom indult, hanem a dohányipar is felismerte: környezetünk védelme egyre sürgetőbb. A fenntarthatóságra minden iparágnak figyelnie kell, hogy csökkenhessen az ökolábnyomuk és az adott iparág környezetre gyakorolt hatása.

A WHO szerint több mint egymilliárdan dohányoznak világszerte, Magyarországon több mint 2 millióan. Egyáltalán nem mellékes, ők mit használnak, milyen ártalmaknak teszik ki magukat és a körülöttük lévőket, továbbá, hogy ezek előállítása milyen hatással van a környezetre. Mind a gyártás, mind a felhasználás dohányosokat és nem dohányosokat is érint. Tagadhatatlan, társadalmi jelentőségű témáról van szó.

Gyártás szempontjából is minden iparágnak figyelnie kell a környezetre. A világon több mint száz országban termesztenek dohányt. A biológiai sokféleség megőrzése kihívások
elé állítja az ágazat szereplőit. A dohánylevelek szárításához és a szárításhoz szükséges pajták megépítéséhez sok fa kell. Több megoldás is született: arra biztatják a termelőket, hogy minden kivágott fa helyére másikat ültessenek, és hogy a szárításhoz használt fa ne természetes erdőből származzon. Mexikóban például biomasszával fűtött pajtákban szárítanak, a Fülöp-szigeteken napelemekkel nyernek energiát, amivel évi több ezer tonnával csökken a széndioxid-kibocsátás. Azonban a dohánynövény elültetésétől kezdve addig, hogy a füstmentes technológiák elektromos készüléke akkumulátorának tartósságát meghosszabbítják, fontos, hogy a dohányipar a környezetünk védelme mellett az emberek szervezetére is figyeljen, és felhívja a figyelmet az ártalomcsökkentésre.

Az ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú terméket, vagyis a legjobb, ha rá se gyújtunk. Így nemcsak a dohányosok,
a környezetükben lévők sincsenek kockázatnak kitéve. Dohányzás esetén a legeredményesebb, ha leszokunk róla. Azonban, ha valamilyen ok miatt mégsem tesszük le a cigarettát, azáltal, hogy esetlegesen valamely füstmentes technológiát választjuk, nemcsak saját magunkat, de közvetlen környezetünket is alacsonyabb kockázatnak tehetjük ki.

A különböző füstmentes technológiákkal – azáltal, hogy nincs égés, csupán hevítés – kiküszöbölhetővé válhat a füstben található ártalmas anyagok egy része, a cigarettával összehasonlítva. Így az égés kiiktatásával kevesebb káros anyag juthat a dohányosok és a környezetükben lévő nem dohányosok szervezetébe is. A füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, és megemeli
a szívfrekvenciát, a vérnyomást. Az ártalomcsökkentés leghatékonyabb
módja továbbra is kizárólag az, ha nem dohányzunk.

Dohányzás esetén a dohányzás és a nikotin ártalmainak kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának teljes abbahagyása biztosíthatja.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.